Az európai uniós tagállamok nagy árat szabnak a tarifáktól és kvótáktól mentes szabadkereskedelem fenntartásáért a La Manche csatorna két partja között. 2021. január 1-jétől, vagyis a Brexitet követő átmeneti időszak végétől, Londonnak egy sor területen alkalmaznia kell az EU-s szabályozást és a megállapodásért cserébe be kell engednie az uniós halászokat a brit parti vizekre. Az Európa-ügyi miniszterek keddi brüsszeli ülésükön többek között ezt a megbízást adták Michel Barniernek, az Európai Bizottság főtárgyalójának a március 2-ikán kezdődő EU-brit tárgyalásokra. A huszonhetek annak tudatában döntöttek így, hogy a szigetország kormánya világossá tette: elfogadhatatlannak tartja az uniós normák széleskörű átvételét, mivel az aláásná a Brexit lényegét, a teljes szuverenitás visszaállítását.
A kormányközi EU Tanács által elfogadott, a jövőbeli partnerséget meghatározó irányelvek a kereskedelmen és a gazdasági együttműködésen kívül kiterjednek a bűnüldözési és igazságügyi együttműködésre, a külpolitikára, a biztonság- és védelempolitikára, továbbá az egyes uniós programokban való brit részvételre.
Michel Barnier az ülést követő sajtótájékoztatón azt mondta: az Unió ajánlata egy olyan ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodás, amely az Egyesült Királyság számára magas színvonalú hozzáférést biztosít a közösség belső piacához. Feltéve, hogy a szigetország elfogadja az egyenlő feltételeket például az adózás, a környezetvédelem, valamint a szociálpolitika terén, és tartja magát a szabad, nyílt és tisztességes versenyhez.
Brüsszel szerint a szigetország jóval szélesebb jogokat akar élvezni az egységes piacon, mint bármely más harmadik ország, amellyel a közösségnek kereskedelmi megállapodása van. Ezért a megállapodást nem lehet sem az Egyesült Államokkal, sem a Kanadával kötött egyezményhez hasonlítani. Az Európai Unió tízszer nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolít le az Egyesült Királysággal, mint Kanadával, így a szabályok sem lehetnek ugyanazok — válaszolta Barnier arra, miért “szigorúbbak” a huszonhetek Londonnal, mint Ottawával. A sokat emlegetett Kanada vagy Japán esetében az árucikkeknek a 90 százalékát nem terheli vám, míg egy sor mezőgazdasági terméket megdrágít a tarifa.
A brit kormány várhatóan csütörtökön fogadja el a kétoldalú viszonyrendszerre vonatkozó saját álláspontját, amelyben a jelek szerint a Kanadáéhoz hasonló kereskedelmi egyezmény tető alá hozására tesz majd javaslatot.
A jövőbeni kapcsolatokat megalapozó tárgyalások felváltva zajlanak majd Brüsszelben és Londonban. Az uniós döntéshozók azonban rendkívül kevésnek tartják a megbeszélésekre szánt időt. Boris Johnson brit kormányfő az év végén le akarja zárni az alkudozást - vagy megállapodással, vagy anélkül. “Rendkívül nehéz, bonyolult és nagy erőfeszítést igénylő tárgyalásokra számítok” — mondta Michel Barnier. A brit tárgyalási taktikára utalva hozzátette, hogy az Európai Unió sem akar mindenáron eredményt elérni.
Az EU székhelyén figyelemmel kísérik majd azt is, hogy London miként hajtja végre a kilépési megállapodást, amely többek között tengeri határ felállításáról rendelkezik Nagy-Britannia és Észak-Írország között. Brüsszelben aggodalmat keltenek azok a brit politikai nyilatkozatok, amelyek tagadják a vámellenőrzés visszaállításának szükségességét a két entitás között.
