Ellentmondásokkal teli volt a magyar ipar tavalyi éve. A KSH szerdán közzétettet második becsléséből kiderült, tavaly 5,4 százalékkal nőtt a termelés, ami a két esztendővel ezelőtti 3,5 százalékhoz képest jelentős növekedésnek számít. Ugyanakkor decemberben - az előző év azonos időszakához képest - a termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ami azért is feltűnő volt, mert novemberben még 3,6 százalékos növekedést mértek. A munkanaphatástól megtisztított adatok még nagyobb 3,7 százalékos visszaesést tükröznek.
Az év utolsó hónapjában tapasztalt visszaesés egyértelműen az autóipar rossz teljesítményének tudható be. Arra számítani lehetett, hogy a német autóipar gyengélkedésének hatása Magyarországot is eléri, a mértéke azonban kellemetlen meglepetést okozott. Mivel a feldolgozóiparon belül a gépkocsigyártás 25 százalékos részarányt képvisel, ezért ha rosszul teljesít, mint tavaly decemberben, akkor ez az egész ipar teljesítményét negatívan befolyásolja. (Az ágazat exportja is rossz évet zárt, 10 százalékkal maradt el a múlt évitől.)
Akadt azonban olyan elemző is, aki az év utolsó hónapjának kedvezőtlen adatait figyelmen kívül hagyva úgy értékelt, az egész évi teljesítményből levonva a következtetést, hogy "hasít az ipar". Ez azért is furcsa, mert 2012 óta nem volt arra példa, hogy egyetlen hónap alatt ekkora mértékű visszaesést mérjenek. Bár nemzetgazdasági jelentősége csekély, de érdemes kiemelni, hogy az év vége "bajnoka" a dohányipar lett, amely negyedével volt képes növelni a termelését.
Az Európai Unióban a magyar ipar visszaesése korántsem volt egyedi. Az Eurostat ugyancsak decemberre vonatkozó adatai szerint az euróövezet 19 tagállamában négy éve a legnagyobb mértékben, 2,1 százalékkal csökkent, az Európai Unió 27 országában, pedig 2,0 százalékkal. Sőt az egész évre is a visszaesés volt a jellemző. az euróövezetben 1,7 százalékkal csökkent, az EU-ban pedig 1,1 százalékkal mérséklődött az ipari termelés.
