A megengedett határérték hatszorosa egy budapesti társasház lakásában a csapvíz ólomtartalma. Ezt egy ott lakó családfő derítette ki, miután a felső szomszédjánál szerelés közben derült ki, hogy a ház vízvezetékei ólomból vannak – írta az Átlátszó. A három hónapot igénylő vizsgálat eredménye szerint a belvárosi társasházban csapnyitáskor
Az ingyenes vizsgálatot a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) uniós finanszírozású programjának keretében lehet elvégeztetni. Tavaly májusig 2700 csapvízmintát vizsgáltak meg így, amelyek ötödénél határérték feletti ólomtartalmat állapítottak meg.
A férfi az ismerőseinek is javasolta a csapvíz bevizsgálását, volt, akinél a határérték kilencszeresét mérték, az NNK az eredmény mellé azt írta, a víz nem iható, ne fogyasszák és ne főzzenek vele, a palackos víz fogyasztásán kívül azonban nem volt más ötletük, hiszen a vízszűrők hatékonyságát még vizsgálják.
A megoldást az ólomból készült csövek és szerelvények cseréje jelentené, ami hatalmas kiadást jelent egy társasháznak. Az uniós program keretében az NNK víztisztítókat is vizsgál és készül lista azokról a készülékekről, amelyek alkalmasak lehetnek az ólom eltávolításra. A programnak ez a része azonban hónapokat csúszik az eredeti tervhez képest, elkészültét nyár végére ígérik.
Annak, ha a mérgező nehézfémmel szennyezett az ivóvíz, káros egészségügyi hatásai vannak. A magas ólomtartalom elsősorban a várandósok és a három év alatti gyerekek esetén okozhat problémákat.
A népegészségügyi központ ugyan ingyenes vérvizsgálatot is biztosít, de a gép nem működött, így a családfő egy magánlaboratóriumba vitte el négyéves ikerfiait, ahol megállapították, hogy a gyerekek vérének ólomszintje 3 mikrogramm/deciliteres. Arról, hogy ez magas-e, pontos információt nem kapott, a toxikológián dolgozó gyermekorvos azt mondta, a víz ólomtartalmának egészségre gyakorolt hatásáról csak 5-10 év múlva tudnak beszámolni. A szakirodalom szerint 5 mikrogramm/deciliter a megengedhető érték, egy másik toxikológus orvos szerint a gyerekek vérében lévő ólomérték miatt nem kell aggódni és nincs egyéb teendő.
Az édesapa szerette volna megtudni azt is, hogy az óvodában ólommal szennyezett-e a víz, de az állami intézmény dolgozóinak tudomása szerint az elmúlt 30 évben ezt nem mérték, az óvodavezető azt javasolta az édesapának, írjon levelet az önkormányzatnak. A család azóta a gyerekeit palackos vízzel viszi óvodába.
Bár a szakemberek és a vízmű szakemberei is tisztában vannak a problémával, sokan nem tudnak róla. „Miközben a hatóság 2017-ben félmilliárd forintot kapott többek között arra, hogy a veszélyeztetettek valós segítséget is kapjanak, több mint két év után a védőnők még mindig nem hívják fel a várandósok figyelmét a problémára. Még mindig vannak olyan csecsemők, akiket ólomszennyezett vízből készült tápszerrel etetnek” – mondta Azari Katalin vegyészmérnök a lapnak.
A Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) a portál megkeresésére azt írta, az országban közel 93 ezer 700 kilométer hosszúságú vezetékhálózat található, amelyből a bekötővezetékek hossza körülbelül 24 ezer kilométer, ezekből az ólom anyagú csővezeték hossza körülbelül 100 kilométer, ami a hálózatnak csupán 0,4 százaléka. A Fővárosi Vízművek válaszából pedig az derült ki, hogy 1997-2018 között megközelítőleg 30 ezer ólombekötést cseréltek korszerű csövekre. Felszámolták azokat a fővárosi gyermekintézményeket ellátó közcsőhálózaton található bekötéseket, amelyek nyilvántartásuk szerint ólmot tartalmaztak. A még meglévő ólom bekötővezetékek cseréjét csak saját beruházási forrásból tudják megvalósítani, várnak az uniós forrásra, ami a budapesti ivóvízhálózat rendszerének hálózati fejlesztését finanszírozza, amelynek része az ólom bekötővezetékek cseréje is.
