Mint írták: értetlenül fogadták a kormányzati oldal eddigi nyilatkozatait, ezek – szerintük – tisztázására szoruló kérdéseket vetnek fel. Így egyebek mellett arra kíváncsiak, hogy megbízható üzleti partnernek tekinthető-e a magyar állam, és támogatja-e ennek a törékeny bizalmi légkörnek az épülését, fennmaradását, ha közbeszerzési eljárásban kötött szerződések vonatkozásában még azok kifogástalan szállítói teljesítése esetén is utólag lehet alkudozni a vételárról?
Nem sérti-e az Európai Unió versenyjogi és versenysemlegességi előírásait, ha az állam csak a legnagyobb beszállítókkal folytat egyeztetést, mellőzve a kis- és közepes vállalkozásokat? Azt is firtatják, hogy vajon milyen üzenete van a potenciális befektetők számára, ha az állam utólag újra kívánja tárgyalni a már megkötött és megfelelően teljesített szerződéseket?
A hazai kis és középvállalkozásoknak jelentős az exportjuk. A lejárt kintlévőségeik folyamatos növekedése veszélyeztetik az alkalmazottaik megélhetését, és az exporttevékenységüket is.
Megjegyzik azt is, hogy Magyarország az EU tagjaként nem hagyhatja figyelmen kívül az uniós jogot. Az EU bíróságának késedelmes fizetésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata szerint az állam nem kényszeríthet vállalkozásokat arra, hogy lemondjanak az őket jogszerűen megillető késedelmi kamatról.
Az orvosi eszközgyártók az aggályaikat csak a nyilvánossághoz juttatták el, így azt, hogy mit gondol erről a kormány a hétvégére kiderülhet. Addigra érhetnek véget a „tárgyalások” a beszállítókkal.A közleményt a következő szervezetek írták alá: Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete (HIVDA), Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter), valamint az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége (OSZ).
