Nem Európát védték, hanem a náci Németország agóniáját hosszabbították meg. A magyar történelem dicstelen epizódja a Budapest földig rombolásával járó hitleri parancs, amely a háború értelmetlen elhúzódásához vezetett – ismerteti Ungváry Krisztián történész álláspontját a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) abban a határozatában, amelyben megtiltotta, hogy február 8-án, szombat délután demonstrációt tartsanak a budavári Kapisztrán téren.
A rendőrség honlapján fellelhető tiltó határozat szerint a tervezett esemény egyértelműen összefüggésbe hozható lenne az úgynevezett becsület napjával. (Különféle szélsőjobboldali, hungarista és neonáci szervezetek nevezik így azt a napot, amikor 1945 februárjában német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűbe zárt budai Várból.) A rendőrség megállapította, hogy számítani kell olyan szélsőséges csoportok megjelenésére, amelyek jelenléte esetén a rendezvény megtartása a demokrácia lényegéhez tartozó közrend és köznyugalom jelentős mértékű támadásával is együtt járhat.
Nemzetközi szerződések mellett a határozat a gyülekezési törvényre hivatkozik, amely lehetővé teszi, hogy betiltsák a rendezvényt: amennyiben például fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy az eseményen tagadni fogják (vagy jelentéktelen színben tüntetik fel) a náci bűnöket. Márpedig a BRFK nemcsak a múltbéli tapasztalatok alapján érzékel ilyen veszélyt.
A határozat felidézi, hogy a rendezvényt bejelentő Papp Tibor Károly, az Örökzöld Október Egyesület képviselője korábban „Budapest védőinek hősiességét” méltatva arról értekezett: „össze kell fognunk, különben elpusztulunk, elnyel bennünket a sötét áradat, amit a cionista ármány szabadított ránk”, és „csak így érhetjük el célunkat: a fehér Európát”.
Érkezett egy másik bejelentés is a Kapisztrán térre február 8-ára, amit Incze Béla (a Légió Hungária nevű szervezet vezetője) nyújtott be. A rendőrség ennek a rendezvénynek a megtartását is megtiltotta. Inczét nem érte váratlanul a döntés: nem is volt hajlandó egyeztetni a rendőrséggel, „mert úgyis a bíróságon dől el, mi lesz a bejelentéssel”.
A Fővárosi Törvényszék arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a rendőrség honlapján nyilvánosságra hozott két tiltó határozatot nem támadták meg a bíróságon. Ellenben van egy harmadik bejelentés is, amit a rendőrség szintén becsületnapi rendezvényként azonosított. Első körben a BRFK ezt is megtiltotta, ám ebben az esetben a (nem megnevezett) bejelentő megtámadta a határozatot a törvényszéken. A kereset nyomán a bíróság hatályon kívül helyezte a rendőrségi tiltást.
Noha a törvényszék elfogadta azt a következtetést, hogy a bejelentett esemény a „becsületnapi” megemlékezést célozza, a perben arra jutott: a rendőrség a rendezvény „előzetes megtiltásához szükséges törvényi feltételek körét illetően adós maradt egyes feltételek alátámasztásával”. Mivel a törvény csak a hatályon kívül helyezésre ad lehetőséget, a bíróság nem kötelezhette új eljárásra a rendőrséget.
A lapunknak küldött válasz hangsúlyozta: a Fővárosi Törvényszék ítélete „nem jelenti a bejelentett rendezvény engedélyezését, csak a támadott rendőrségi határozat jogszerűsége kérdésében való állásfoglalást”.
Szélsőjobboldali szervezetek mindenesetre úgy készülnek, hogy idén is megrendezhetik a becsület napját. Erre számítanak az antifasiszták is. Az Autonómia csoport és az AntifaInfo Budapest-Hun közösségi oldal „Hullarablók, takarodjatok!” elnevezéssel hirdetett ellentüntetést. „Budapest nem fasiszta gyülekezőhely!” – írták felhívásukban az antifasiszták, akik nemcsak a becsületnapi demonstráció, hanem a hasonló eszmeiségű Kitörés emléktúra ellen is tiltakoznak.
Egyelőre tehát nem változik a forgatókönyv. Pedig 2017-ben, miután Orbán Viktor miniszterelnök és Heisler András, a Mazsihisz elnöke találkozott, a kormányfő sajtófőnöke közölte: a felek megállapodtak abban, hogy „a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására”.
