Elsősorban nem a ditrói pékségen alkalmazott Srí Lanka-i vendégmunkások megjelenését kifogásolja a székelyföldi Ditró lakossága, hanem a pékséget működtető helyi vállalkozónak a magatartását, aki szerintük nem becsüli meg a helyi munkaerőt - derült ki azon a szombat délelőtti falugyűlésen, amelyet Puskás Elemér polgármester hívott össze a rendkívüli sajtónyilvánosságot kapott konfliktus megvitatására.
A Gyergyó TV élőben közvetítette a falugyűlést, ahol a pékség több egykori munkása panaszolta el, hogy a tulajdonos embertelenül bánt velük, minimálbéren foglalkoztatta, és rendszeresen túlórázásra kényszerítette őket, amit aztán nem fizetett ki. A megszólalók egybecsengően úgy vélték, hogy nem lenne szükség vendégmunkások alkalmazására, ha a vállalkozó megbecsülné a helyi alkalmazottait, és tisztességes bért ajánlana számukra.
Puskás Elemér, a község RMDSZ-es polgármestere, és Bíró Károly helyi segédlelkész is jelezte, közvetíteni kíván a falu közössége és Köllő Csaba vállalkozó között, hogy lecsillapodjon a konfliktus, melynek mindeddig csak az a része kapott nyilvánosságot, hogy a közösség elutasítja az ázsiai vendégmunkásokat.
A pékség több egykori alkalmazottja mondta el, hogy az egészsége is ráment az állandó túlórázásra, és akik nem vállalták a túlórákat, azokat elbocsátották. Egy asszony azt is elmondta: elájult a pékségben, de átvitték a községi orvosi rendelőbe, és oda hívták ki a mentőt, hogy ne tűnjön munkabalesetnek. Többen a megaláztatást rótták fel, melyet a pékség alkalmazottaiként el kellett viselniük.
Puskás Elemér polgármester megemlítette: a község nagy szülöttéről elnevezett helyi Puskás Tivadar szakiskolában duális képzést indítottak, amelyen többek között a pék és cukrász szakmát lehet tanulni. Hozzátette: a falunak az az érdeke, hogy otthon tartsa a fiatalokat, éppen ezért a szakiskola végzettjeinek felajánlják a gépkocsivezetői jogosítvány megszerzésének a finanszírozását, ha otthon vállalnak munkát.
Bajkó Tibor, az Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke felszólalásában kitért arra, hogy a két Srí Lanka-i pék a jobb élet reményében jött Székelyföldre, és éppen abban a helyzetben van, amelyben külföldön munkát vállaló székelyek.
"Mi hogy aludnánk, ha azt hallanánk, hogy a külföldön dolgozó gyermekeinket el akarják kergetni, meg akarják verni, a házat rájuk akarják gyújtani? Nem hiszem, hogy önök a szívük mélyén gyűlölködők lennének, önök egy vállalkozóval kerültek ellentétbe. Ha gondjuk van a pékség vezetőjével, közösítsék ki, de ne ártsanak Ditrónak" - jelentette ki.
A felszólalók között olyan is akadt, aki az idegenek megjelenése miatti félelmének adott hangot, és úgy vélte: a Srí Lanka-i pékek csak az elsők, akiket minden bizonnyal mások követnek, és az ázsiai vendégek lassan átalakítják a közösséget.
A tanácskozáson nem vett részt Köllő Csaba, a kilencven alkalmazottat foglalkoztató pékség tulajdonosa. Álláspontját levélben közölte, amelyet Bíró Károly segédlelkész olvasott fel. Állította, hogy a cég tisztességesen bánt alkalmazottaival, túlóráikat kifizette. Ezt az állítást felhördüléssel fogadta a falugyűlés.
A vállalkozó szerint Ditróban nem tudnak olyan fizetést és olyan körülményeket biztosítani az alkalmazottaknak, amilyeneket Nyugat-Európában találnak a községből elvándorolt fiatalok.
Köllő Csaba közölte: cége EU-s pályázati forrásokból zsemlemorzsa-gyár felépítésére készül, az elmúlt hetek tapasztalata alapján azonban ezt a gyárat immár nem Ditróban fogják felépíteni. A vállalkozó tudatta: a két ázsiai vendégmunkást ezen túl kisegítő munkásként foglalkoztatja, munkájukat nem a kenyér előállításában veszi igénybe. Azt is közölte: ha fél éven belül sikerül öt helyi szakembert találni, lemond a további vendégmunkások alkalmazásáról.
Köllő Csaba elnézést kért a falu népétől ha a két ázsiai szakember alkalmazásával megsértette a közösséget. Ígérte, hogy a céget érintő változásokat ezen túl a falu tudomására hozza.
A falugyűlés azonban nem fogadta el a bocsánatkérést, a résztvevők úgy határoztak, hogy petícióban szembesítik a vállalkozót a felgyűlt sérelmekkel.
A két Srí Lanka-i pék elleni lázadás során korábban azonban nem sok szó esett a munkásait kiszipolyozó vállalkozóról. A tiltakozók "migránsmentes Ditrót akarunk" névvel hoztak létre egy zárt Facebook-csoportot, a polgármester pedig a Népszavának nyilatkozva arról beszélt, hogy a magyarországi, főképp a közmédiából áradó migránsellenes propaganda idézte elő a helyzetet.
Egy Gyergyóditróról származó interjúalanyunk szerint „a magyarországi közszolgálati híradók egypercesei megteremtették a migráns mumust, akinek más a bőrszíne, a nyelve és vallása, és azért jön a keresztény Európába, hogy azt szőröstől-bőröstől felfalja." Székelyföld pedig amúgy is különleges ebből a szempontból is: "A történelmi tapasztalat jó táptalajt biztosít az irracionális félelem fellángolására. A Székelyföld évszázadok óta zárt közösség, amely az utóbbi száz évben megtapasztalta az etnikai arányok megváltoztatását célzó erőszakos asszimilációs tendenciákat, itt minden idegen potenciális veszélyforrás nemcsak a munkahelyekre, hanem elsősorban a magyarságra nézve. Ha ezeket a zavaros érzelmeket és tudatlanságot ügyesen manipulálják, ha erre rátevődik – márpedig rátevődik – egy helyi vállalkozó és a lakosság egy része közötti évek óta lappangó bér és másjellegű konfliktus, akkor annak akár tragikus kimenetele is lehet”.
Arra többen felhívták a figyelmet, hogy az ötezres településen legfeljebb 200-an vannak a hangosan, olykor erőszakra buzdítva tiltakozók.
