Nagyjából 6890 milliárd forinttal kalkulál - az EU-s pénzekkel és a 15 százalék önrésszel együtt - a legtöbb uniós forrást menedzselő és a támogatás felhasználását, a fejlesztéseket koordináló Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban - írja a 24.hu. Az ezt is tartalmazó, a portál birtokába került minisztériumi dokumentum még decemberben készült, informátoraik szerint azóta is zajlik a vita a koncepcióról. Az előterjesztésben mindenesetre többek közt azt is rögzítik, hogy a pénz zömét - a kormány korábbi döntésének megfelelően - vállalkozás-, illetve infrastruktúrafejlesztésre szánták. E két cél vinné el a pénz 33, illetve 43 százalékát,
Ebből az 1653 milliárdból különféle kormánydöntésekkel több mint 1200 milliárd forintot korábban már elígértek, de az Európai Unió is előír kötelező minimumokat. Az uniós szakpolitikai célokat – a zöldebb, karbonszegény Európa, az intelligensebb, jobban összekapcsolt, szociálisabb, illetve a polgárokhoz közelebb álló Európa – ugyan nem veti el a kormányzati előterjesztés. Ugyanakkor két újdonság is felbukkan a csomagban, amikkel az Európai Bizottság beleszólását küszöbölné ki a magyar kormány a pénzköltés során. A portál szerint ezek:
az operatív programok számának csökkentése, valamint
a „nemzeti eljárási eszköz” nevű kormányzati program bevezetése.
Ami az operatív programok számát illeti, a döntés a kormányra vár, de a 24.hu úgy tudja, az eredeti, a mindössze három operatív programos javaslathoz képest nagyobb a támogatottsága annak, hogy hat operatív programmal kopogjanak Brüsszelben partnerségi megállapodást kötni. Ugyanakkor az EB-t kerülő technika szembemegy a több évtizede működő uniós felzárkóztatási fejlesztéspolitikával. Annak a lényege az volna, hogy az uniós támogatásokkal közös értékrend mentén adjanak lökést a kedvezményezett tagállamok gazdasági-társadalmi fejlesztéseinek.
Az innovációs tárca említett előterjesztésében számos nyitott kérdés van. Köztük - jegyzi meg a portál - egy uniós szinten egyedülálló ötlet: legyen-e önálló családügyi operatív program? Felelőse Kásler Miklós minisztériuma lenne, és olyan címszavak szerepelnek az operatív programban, mint a családbarát Magyarország, az egészséges család és a családbarát infrastruktúra. A szükséges forrást értelemszerűen a többi humánfejlesztésre szánt támogatásból kellene kikanyarítani.
A húsz leghátrányosabb európai régióból négy magyar, így a területfejlesztés és a regionális különbségek csökkentése is megjelenik az előterjesztésben. Az innovációs tárca erre térségi tanácsokat állítana fel. A portál azonban úgy tudja, kormányzati körökben inkább megtartanák a jelenlegi konstrukciót, és a fejlesztés önálló operatív programként futna. Ám a régiókból induló, alulról szerveződő programok helyett felülről vezérelt, központosított a magyar szisztéma, ami ismét teljes ellentéte az uniós szándéknak.
