„Lengyelország ellen jogi eszközöket kell bevetni, Magyarországnak ugyanakkor a pénz a gyenge pontja. Merthogy főleg Orbán Viktor az uniós támogatásokra építi rendszerét”. Ezt a német szociáldemokrata EP-képviselő, a testület alelnöke fejtette ki, aki korábban országa igazságügyi minisztere volt. Hozzátette, hogy a kereszténydemokraták túl sokáig figyelték tétlenül a magyar fejleményeket, semmit sem tettek, miközben az országból illiberális demokrácia lett. De ugyanez történt Varsó esetében is. Barley még von der Leyent is megkereste, hogy sürgős választ követeljen a lengyel igazságszolgáltatást fenyegető újabb varsói törvényre.
Minden bizonnyal ennek is köze van ahhoz, hogy a Bizottság úgy határozott: sürgősséggel keresetet ad be az Európai Bíróságnál az új lengyel Fegyelmi Kamara ellen, így a leghatékonyabb fegyverét vetette be az igazságügyi reform körüli vitában, azaz még tovább éleződik a viszály. Brüsszel azt szeretné elérni, hogy az EU legfőbb jogi testülete kényszerítse a varsói kormányt az intézkedés visszavonására, mert az kiszolgáltatja a bírákat a politikának, fokozza a rájuk nehezedő nyomást. Az ítélet akár pár napon belül megszülethet.
Az Európai Bíróság nemrégiben már foglalkozott a kérdéssel és úgy foglalt állást, hogy a kérdéses kamara nem tekinthető független intézménynek. A PiS azonban csak rátett még egy lapáttal, amikor Karácsony előtt törvényben rendelte el, hogy a bírákat politikai tevékenység miatt is felelősségre lehet vonni. Ez azután riadóztatta az uniót, amely a lépésben a jogállamiság újabb megsértését látta. Barley egyébként emlékeztetett arra, hogy olyan megfigyelő rendszer készül a szervezeten belül, amely minden évben jelentést készít a tagállamokról. Így a keleti államok nem mondhatják majd, hogy kettős mércét alkalmaznak, és hogy itt igazából a Kelet-Nyugat ellentétéről van szó.
De a politikus még ennél is fontosabbnak tartja, hogy a következő pénzügyi időszaktól a brüsszeli anyagi támogatások korlátozásához vezessen, ha bármelyik ország megszegi a demokratikus normákat. Az Európai Bíróság egyébként árgus szemekkel követi, nem avatkozik-e be valahol a hatalom az igazságszolgáltatás önállóságába.
Az Európai Parlament ma szavaz arról a javaslatról, amely a Magyarország és Lengyelország elleni jogállami eljárás felgyorsítására szólítaná fel az Európai Bizottságot. A tegnapi vitában az értékek és az átláthatóság ügyében illetékes biztos rámutatott, hogy a magyar kormány támadja a jogállamot és felszámolja a sajtó sokszínűségét. Lengyelország kapcsán Jourová egyrészt kinyilvánította szolidaritását a PiS-szel, miután Oroszország újabban a lengyel félre igyekszik hárítani a felelősséget a 2. világháború kirobbanásáért. Egyúttal azonban Varsónak is felrótta, hogy az aláássa a demokratikus szabályokat az igazságügy keretfeltételeinek radikális átalakításával.
Azaz Brüsszel próbálja nem elidegeníteni magától a lengyeleket, hiszen egyfelől támogatja azt a külső ellenségekkel szemben, másfelől viszont azon van, hogy megfékezze a jogállam veszedelmes erózióját, mivel az az egész unió jogi szerkezetét is fenyegetheti. A cseh biztos úgy fogalmazott, hogy a történelmi tények elferdítése veszélyt jelent a demokratikus társadalmak számára. Ám azt is kiemelte, hogy minden új törvénynek összhangban kell állnia az EU jogrendjével és a frissen hozott jogszabályok nem ronthatnak a jogállam helyzetén. A vita egyébként azt tükrözte, hogy nem csupán Lengyelország, hanem az unió is megosztott a lengyel bírósági rendszer átalakítása kapcsán.
Angela Merkel szerint a Brexit ébresztő egész Európa számára, és sürgősen fel kell ismerni, hogy meg kell erősíteni az uniót. A hosszú exkluzív interjúban a kancellár kiemelte, hogy az országa számára az EU egyfajta életbiztosítással ér fel, hiszen a németek önmaguk nem tudnának érdemi befolyást gyakorolni a világpolitikára. Ráadásul egy olyan korban, amikor Trump és az újjáéledő Oroszország miatt egyre nagyobb veszélyben vannak a nemzetközi együttműködés keretét adó intézmények. Pedig azok mindenki számára csak előnyökkel szolgálnak, a 2. világháború alapvető tanulságaként. De nem lenne jó, ha elhalványulnak az egykori rettenet emlékei.
Úgy ítéli meg, hogy a nemzeti érdekeket előtérbe toló nacionalizmus folytán mind gazdasági, mind politikai értelemben elszabadulhat a világ. Épp ezért a német érdekek és identitás szemszögéből kulcsfontosságúnak tartja az uniót, annak minden jelenlegi hiányosságával együtt. A lap hozzáteszi: természetesen a kontinens meglehetősen nagy, a tagok sokfélék, és ez megnehezíti a reformokat. Nem beszélve a mély megosztottságról. A migrációs válság máig nem gyógyuló törést eredményezett a liberális Nyugat és az pl. az orbáni Magyarország között. Időnként még Párizs és Berlin is összekap.
Ám ezek az ellentétek eltörpülnek ahhoz a szakadékhoz képest, ami Európa és a mai USA között húzódik. Merkel szerint a vitáknak szerkezeti okuk van, a kapcsolatok lazulnak a két kontinens között, bárki is legyen a Fehér Ház gazdája. Ebből az következik, hogy az EU-nak és Németországnak is nagyobb felelősséget kell vállalnia saját dolgaiért, ideértve a védelmet. De ettől még fennmarad az alapvető közösség a két fél között a globális értékeket és érdeket tekintve. Viszont nem tartaná jónak, ha Európa szenvedő féllé válna az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi vitájában.
Nem sok illúziója van Peking kapcsán, azt mind inkább vetélytársnak tartják Berlinben. A kormányfő mégsem gondolja, hogy veszélynek kellene tekinteni Kínát, csak azért, mert az gazdaságilag sikeres. Viszont el kell érni, hogy a kereskedelem tisztességes feltételeken alapuljon, de semmiképpen sem szabad teljesen elszigetelni az ázsiai nagyhatalmat. Merkel a párbeszédet és az együttműködést szorgalmazza, minden biztonsági aggály ellenére is.
Vértes András magával ragadónak tartja a magyarországi bérek tavalyi emelkedését. A GKI elnök-vezérigazgatója úgy számol, hogy az elmúlt évben az inflációt is belekalkulálva 7 százalékkal lett vastagabb a boríték. A pénzből a középosztály megint lakást, autót és tévét vásárol, mint a gazdasági válság előtti időkben, de ezúttal nem vesz igénybe hozzá devizahitelt. Hasonló jelenség megy vége Közép-Európa többi országában, mindenütt emelkedik az életszínvonal. Viszont ennélfogva az eddiginél jóval kevesebb vendégmunkásra lehet számítani nyugaton, ez pedig fokozza a munkaerőhiányt Ausztriában. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet egyik elemzője azt jósolja, hogy főleg azok maradnak otthon, akik eddig ingáztak.
Pedig a bérkülönbségek továbbra is jelentősek. Amúgy a kivándorlásban a gazdasági megfontolások mellett az is szerepet játszik, hogy sok magyarnak és lengyelnek nem tetszik a hazai politikai légkör. Vértes szerint Magyarországon ugyanakkor nem érezni, hogy egyhamar véget érne az emberek kiözönlése. 5-600 ezren már végleg hátat fordítottak az országnak. Ehhez jönnek még 100 ezren, aki ugyan otthon élnek, de külföldön dolgoznak, többnyire Ausztriában. Mellesleg az exodus az egyik fő oka annak, hogy a bérek ennyire megugrottak keleten. De a társadalom elöregedése is hozzájárul ahhoz, hogy nincs elég munkáskéz.
