Egyetlen csillag segítségével állapították meg kutatók az egyik legnagyobb olyan esemény idejét, amelynek során a Tejútrendszer összeolvadt egy másik galaxissal: mintegy 11 milliárd évvel ezelőtt ütközött a Tejútrendszer és a Gaia Enceladus törpegalaxis.
A galaxisok ütközése az univerzumban nem egyedülálló dolog, több ilyen eseményt is megfigyeltek már a kutatók. A Tejútrendszer sem csak csillagok születése révén növekedett, hanem más galaxisokkal való egybeolvadással is. A csillagászok „csillagrégészekként” keresik a nyomokat, amelyeket ezek az idegen csillagrendszerek hátrahagytak a Tejútrendszerben.
Amina Helmi holland csillagász már 2018-ban bizonyította, hogy a Tejútrendszer „fiatalabb” éveiben összeolvadt egy viszonylag nagyméretű törpegalaxissal, a Gaia-Enceladusszal. Erre utalt a Tejútrendszer úgynevezett halójában lévő több ezernyi csillag mozgása és kémiai összetétele. A halo a galaxisok legnagyobb és legritkább, közel gömbalakú vagy elliptikus térsége, amely főleg idős csillagokat, gömbhalmazokat tartalmaz. Ez a régió túlnyúlik a galaxis lemezén alul és felül is. A tudósok akkor úgy vélték, az ütközés tízmilliárd éve következhetett be.
Bill Chaplin, a Birminghami Egyetem csillagásza és kollégái a NASA TESS-teleszkópja és az európai Gaia-űrteleszkóp adatai alapján pontosabban is meghatározták az ütközést. Ehhez a halo egyik fényes csillagát, a Ny Indit vizsgálták. Ez egy nagyon régi csillag, amelynek pályáját a galaxis magja körül a két galaxis összeolvadása láthatóan megváltoztatta. A csillag tehát valószínűleg már létezett az összeolvadáskor. „Asztroszeizmológiai módszerekkel, amelyek során a csillag egyéni ingadozásait figyeltük, a korát 11 milliárd évben tudtuk meghatározni” – mondta Thomas Kallinger, a Bécsi Egyetem asztrofizikai intézetének munkatársa. Ebből adódik, hogy a Tejútrendszer és a Gaia-Enceladus összeolvadása legkorábban 11 milliárd éve történhetett – emelte ki a szakértő.
Kallinger szerint az összeütközés nagyon drámai hatású esemény volt a Tejútrendszer számára, amelynek során nagyon sok anyagot vett fel, emellett megváltozott galaxisunk kémiai összetétele és mozgási dinamikája is. „Ezen elemzések alapján pontosabban ismerjük az ütközés időpontját, ami fontos a Tejútrendszer fejlődésének kutatása szempontjából” – mondta Kallinger.
