Orbán Viktor feltételekhez köti, hogy bent maradjon az Európai Néppártban, ugyanakkor arról beszél, hogy új, kereszténydemokrata összefogást alapít. Vagyis nyilvánvalóan mindinkább arra készül, hogy otthagyja a kereszténydemokratákat. Hogy mégse menjen, azt attól tette függővé a nála meglehetősen ritkaságszámba menő sajtóértekezleten, hogy az EPP visszatér-e konzervatív gyökereihez, ideértve a bevándorlás elutasítását, a hagyományos családmodellt és a nemzeti identitás, illetve kultúra megőrzését. Ugyanakkor realistán hozzáfűzte, kérdéses, hogy a Fidesz keresztül tudja-e vinni elképzelését a pártcsaládban.
Gyakorlatilag azonban kizárt, hogy a Néppárt a problémás magyar párt kívánságára olyan irányvonalra állna rá, amit Ausztriában a Szabadságpárt jelenít meg. Budapesti megfigyelők szerint azért tette le a garast, hogy a maga elhatározásából lépjen ki a szövetségből. A koreográfia arra szolgál, hogy megőrizze az arcát, legalábbis a hívek körében. A PiS fémjelezte frakció, vagy az FPÖ-t és a Salvini-féle Ligát is magában foglaló másik csoport boldogan befogadná a magyar vezetőt. Ám kijelentései arra utalnak, hogy ő inkább egyesítené a kettőt, amivel megérkezne a szélsőjobbra, ám a periféria politikailag nem kölcsönözne neki olyan súlyt, mint az EPP-tagság.
A lengyel miniszterelnök azt közölte, hogy rendszeresen egyeztet Orbán Viktorral arról, mi volna a helyes eljárásmód Kínával szemben ideértve a Huawei megítélését, ám ez ügyben igencsak eltér a két ország véleménye. Úgy hogy Varsó felfogása ezen a téren közelebb áll ahhoz, amit a németek gondolnak, pedig Morawiecki a hosszú interjúban amúgy egy sor bírálatot fogalmazott meg Berlinnek címezve. Így sürgeti, hogy a német és a francia kormány álljon határozottabban az USA oldalára, mert továbbra is Washington szavatolja Európa biztonságát. Varsó a maga részéről aggodalommal figyeli az Amerika-ellenes reflexek erősödését bizonyos államok részéről.
Morawiecki nem ért egyet Macronnal abban, hogy a mostani Oroszországgal együtt kell fellépni Peking növekvő befolyásával szemben, mert Moszkva stratégiai hibát követ el, amikor ellenségének tekinti az EU-t. Hiszen az igazi veszélyt Kína jelenti, ám ennek elhárítására Putyin mégsem hajlandó együttműködni az unióval. A viszony rendezéséhez azonban az oroszoknak ki kellene vonulniuk a Krímből és véget kellene vetniük a helyzet destabilizálásának Kelet-Ukrajnában. Továbbá Szíriában is konstruktív szerepet kellene vállalniuk. Ugyanakkor Washington segíthet meghiúsítani az orosz hibridtámadásokat, valamint a fokozódó kínai befolyást. Nélküle azonban egyik sem megy.
A politikus ezúttal is kikelt az Északi Áramlat-2 megépítése ellen, ebben nagyon különbözik az álláspontja Merkelétől. Úgy értékelte, hogy a franciákkal ellentétben a németek nem veszik komolyan a Kelet biztonsági aggályait. Nem szabad azonban megengedni, hogy Moszkva a gázszállítások leállításával zsarolhassa a földrészt. A függőségi viszony elkerülésére Európának más forrásokból is energiahordozókat kell vásárolnia.
A kormányfő kitart amellett, hogy meg kell szabadulni azoktól a bíráktól, akik kompromittálódtak a szocializmus idején. Még akkor is, ha a bírói kar átlagéletkora 40 év. Arra hivatkozik, hogy a 90-es években a komcsi bírák képezték ki az utánpótlást. Azon kívül az igazságszolgáltatás nem elég hatékony, úgy hogy sok lengyel sürgeti a helyzet javítását. Úgy gondolja, hogy az Európai Bíróság felületesen foglalkozott a kérdéssel, ezért nyilvánította a reformot a közösségi joggal ellentétesnek.
A jobboldali-nacionalista Orbán Viktor ingyenessé kívánja tenni a mesterséges megtermékenyítést, hogy megállítsa a lakosság számának négy évtizede tartó apadását. A politikus a bevándorlás helyett a természetes szaporodást pártolja a gond orvoslására. Ennek érdekében a kormány a múlt hónapban átvett hat megtermékenyítő központot, miután a miniszterelnök pedig stratégiai fontosságúnak minősítette a területet. Ám az még nem világos, hogy kik jogosultak a kezelésre, habár az új rendszer nem egészen három hét múlva életbe lép. A politikus nemrégiben a nyilvánosság előtt hangoztatta a szélsőjobb lakosságcsere elméletét, miszerint a fehér európaiakat mind inkább kiszorítják másutt született idegenek. Szerinte ezen jelentős politikai erők dolgoznak, ideológiai vagy más megfontolásból.
Magyarországon a nők a statisztikai átlagot nézve, 1,48 gyereket hoznak a világra, de másutt is nagy demográfiai hiányosságok mutatkoznak. A lengyel vezetés pl. havi 500 zlotyt, azaz átszámítva 100 fontot ad a családoknak minden egyes utód után, hogy ily módon serkentse a gyerekvállalást.
A magyar állam a mesterséges megtermékenyítés finanszírozásával igyekszik megfékezni a lakosság számának csökkenését, hogy ne kelljen a bevándorláshoz folyamodnia. Ennek érdekében a kormány már megvásárolt hat klinikát.
Egyelőre azonban nem tudni, hogy kik vehetik igénybe a lehetőséget. Novák Katalin, az illetékes államtitkár nemrégiben 150 ezer ilyen párról beszélt. A jobboldali magyar vezetés elsődleges céllá tette a születések számának fellendítését, mivel 10 év alatt nagyjából egy millióan fordítottak hátat az országnak, illetve egyre kevesebb gyerek jön a világra. Az előjelzések szerint a lakosság száma 2050-re 8,3 millióra esik vissza a mostani 9,8 millióról. Ugyanakkor a Fidesz kézzel-lábbal ágál a bevándorlás ellen.
Orbán Viktor ingyenessé teszi a meddőség elleni kezelést, mert úgy döntött, hogy felveszi a küzdelmet a demográfiai hanyatlással szemben, ami egyben összefügg azzal, hogy hallani sem akar a bevándorlásról. A hivatalos célkitűzés az, hogy 2030-ra 2,1-re emelkedjen az egy asszonyra vetített gyermekszülések száma. A mutató jelenleg 1,5-en áll. A politikus, aki a hagyományos családmodell megőrzését hirdeti, egyúttal a nyugati keresztény civilizáció megőrzésére hivatkozva próbál hatni e tekintetben a nőkre. Szerinte a bevándorlás megadást jelent. Arra figyelmeztet, hogy fennáll a lakosságcsere veszélye, de meg kell őrizni a nemzet értékeit és erkölcseit, amit csakis úgy lehet elérni, ha belső forrásokból újul meg a népesség. Ezt a nacionalista álláspontot már csaknem egy éve egy budapesti nemzetközi konferencián is kifejtette.
Novák Katalin azt mondja, ha minden érintett párt hozzásegítenek a gyermekáldáshoz, akkor ezzel megszűnik a demográfiai probléma. A lépést sürgeti a munkaerőínség is. Németország azt vallja, hogy a bevándorlás enyhít a társadalom elöregedésén is, ám ezzel Orbán egyáltalán nem ér egyet. Az ellenzék részéről a DK-s Molnár Csaba ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a Fidesz politikája abban az értelemben is hozzájárult a gyerekszületések számának csökkenéséhez, hogy sok fiatal kivándorolt és inkább ott alapít családot.
Tavaly 10 uniós államban csökkent a lélekszám, a leginkább Lettországban, Bulgáriában, Horvátországban, Romániában és Litvániában, úgy hogy ez fel is szítja a vitát, mármint hogy mennyire lehet megoldás a demográfiai bajokra a bevándorlás. A helyzet már odáig jutott, hogy a soros horvát elnökség kulcskérdésnek minősítette ezt a területet a mostani hat hónapban, hiszen különösen keleten és délkeleten létveszélyt idéz fel a születések alacsony száma, illetve a tömeges kivándorlás.
Csak éppen politikai aknát rejt a lehetséges válasz, hiszen mint a Migrációpolitikai Intézet egyik elemzője rámutat: az érintett államoknak komolyan fontolóra kell venniük a külföldi munkaerő behívását, ha be akarják tölteni az üres állásokat és nagyobb adóbevételeket szeretnének. Lengyelország már százezrével adott ki munkavállalási engedélyeket, főleg ukránoknak, így három éve minden más országot megelőzött azoknak a vendégmunkásoknak a számát tekintve, akik ideiglenesen dolgoztak lengyel cégeknél. Ám ez ingoványos talaj, amikor erősödik a populizmus és zajlik a vita a menedékpolitikáról. A horvátok is inkább a határvédelmet nyomatják, Orbán Viktor pedig a bevándorlás helyett a mesterséges megtermékenyítések elősegítésével igyekszik megdobni a születendő gyerekek számát.
A szakember azonban felhívja a figyelmet, hogy a munkaerő import nem univerzális gyógyszer. Keleten az EU-s támogatások javíthatják a gazdasági eredményeket és maradásra ösztönözhetik a fiatalokat, de az unió éppen most készül arra, hogy a következő 7 évben 12 százalékkal mérsékelje a térségnek szánt felzárkózási segítséget. Ezzel együtt azért az ifjúság számára a továbbiakban sem okoz nagy gondot, hogy felkerekedjen és a tehetősebb államokban keresse a jobb megélhetést, ami csak ront az adóbevételeken és az aktív, illetve passzív nemzedékek arányán.
