Nem sokkal az előtt, hogy Vlagyimir Putyin felavatta a Kercsi szoroson átívelő, a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő 19 kilométeres Krími híd vasúti részét, az orosz elnök egy másik grandiózus hídépítésre is áldását adta. A Krímtől sokezer kilométerre fekvő Jakutföldön, az örökös fagy birodalmában negyven esztendő óta téma a Léna folyón átvezető híd megépítése. A csillagászati összeg, amibe egy ilyen építkezés kerülne, önmagában is elég volt a megvalósítás állandó halogatásához, de a kegyetlen természeti körülmények sem siettették a döntéshozókat. A Kremlben most mégis úgy döntöttek, hogy vállalják a 83 milliárd rubeles kiadást és az örökös fagy birodalmával együtt járó kockázatokat. Kockázat maga az építkezés költségének a becslése is. Éppen a Kercsi híd a példa arra, milyen távol kerülhet egymástól a tervezett költség és a végső megvalósítás ára. A kiindulópont minden esetre az, hogy 54,3 milliárd rubelt a központi és a regionális költségvetésből fedeznek, a többit a magánvállalkozók, a befektetők állják.
A Lenta.ru orosz hírportál beszámolója szerint Oroszország száz nagyvárosa közül Jakutszk az egyetlen, amelynek nincs egész évben használható szárazföldi összeköttetése a szövetségi úthálózattal, s amely el van vágva az ország többi részétől. Az elszigetelődés okozója a több mint négyezer kilométer hosszú Léna folyó, amely Kelet-Szibériában a legnagyobb, 30 ezer négyzetkilométeres deltája a Nílusét is meghaladja. Októbertől május végéig be van fagyva, az olvadás pedig hatalmas jégtorlaszok képződésével jár együtt. Ez a közszükségleti cikkek nagymértékű drágulását eredményezi, nem véletlenül tekintik Jakutszkot az ország egyik legdrágább városának. Mindez a gazdaságot is sújtja, márpedig hatalmas szén és gyémánt-készletekkel rendelkezik a régió. Ezeket azonban nem képesek feldolgozni az elszigetelődés következtében.
Már a nyolcvanas évek közepén úgy döntöttek, változtatnak ezen a helyzeten. A történelmi viharok, a Szovjetunió szétesése és az időközben felmerült elkerülhetetlen építkezések miatt azonban csak 2018-ban tértek vissza a témához. Vlagyimir Putyin többször is felhívta a figyelmet a Lénán átívelő híd megépítésének szükségességére, nem hallgatva el annak rendkívüli költségeit. Novemberben megbízta a kormányt, hogy dolgozza ki elképzeléseit, mivel a helyzet megérett a megvalósításra.
Fordulatot jelentett, hogy a távolkeleti szövetségi körzet fejlesztését szolgáló nemzeti program tervébe bekerült a híd felépítésének a feladata is, amelyhez több szövetségi hivatal is az egyetértését adta.
A híd három kilométer hosszú lesz 11 kilométeres bekötő útvonalakkal. A vasúti pályáról a rendkívül magas költségek miatt lemondtak, marad az autóút. Kijelölték a híd helyét is, ez a fővárostól 30 kilométerre fekszik, ahol a Léna csak három kilométer széles ellentétben Jakutszkkal, ahol a 7 kilométert is eléri vagy az alsó szakasszal, ahol mindenütt 20 kilométer. Három pillére támaszkodó kábelhidat terveznek. 2021-ig be kell fejezni a tervezést, s hozzá kell látni az építéshez.
Az első években több mint másfélmillió autó áthaladásával számolnak, 20 százalékuk teherszállító jármű lesz. Később ez a szám kétmillióra emelkedhet, a teherautóké megduplázódhat. Eredetileg azt tervezték, hogy az áthaladás a hídon ingyenes lesz, ám most már ezt csak a személyautók esetében tudják elképzelni.
A terv megvalósításával lehetővé válik, hogy Jakutszkban közlekedési logisztikai csomópontot hozzanak létre, amely összehangolja a vasúti, a folyami, a légi, a szárazföldi útvonalakat és biztosítja a kijutást a Transzszibériai vasútvonalhoz és az Ohotszki-tenger kikötőihez. Az áruszállítmányok mennyisége megháromszorozódik és eléri az évi hatmillió tonnát. Ezzel együtt élhetőbb, gazdagabb lesz az egész régió, emelkednek a bérek, javul az életminőség. Tudatában vannak ennek a helyi lakosok, akik az építkezés jóváhagyásának hírére népviseletbe öltözve ünnepelni kezdtek.
