Szorult helyzetben van az észak-afrikai ország ENSZ által elismert kormánya: Tripolit hetek óta újult erővel ostromolják Hálifa Haftár tábornok (a tobruki ellenkormány hadurának) egységei. A "Líbiai Nemzeti Hadsereg" (LNA) offenzíváját intenzív bombázások kísérik: szombaton például a főváros egy katonai iskoláját érte találat, mely 30 ember életét oltotta ki.
Fájjez Esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnök számára Törökország beavatkozása - vagy legalábbis az arról szóló ígéret - jelent reménysugarat. Recep Tayyip Erdogan török elnök már december elején felajánlotta az ország katonai segítségét, múlt csütörtökön pedig az ankarai parlament a jogi feltételeket is megteremtette a beavatkozáshoz. A török elnök ezzel szabad kezet kapott: a kormány határozhatja meg a kontingens méretet, a misszió időpontját, illetve célját is.
Ankara alig titkoltan abban bízik, hogy már a beavatkozás lehetősége meghátrálásra készteti Haftárt. Fuat Oktay alelnök a török Anadolu hírügynökségnek úgy nyilatkozott: amennyiben az LNA leállítja a támadást, akkor "semmi okuk nincsen" Líbiába menni.
Haftár ugyanakkor korántsem békülékeny hangnemben reagált a török lépésre. Egy pénteki tévébeszédben dzsihádot, vagyis szent háborút hirdetett Törökország ellen, amely szerinte az Oszmán Birodalom örököseként "vissza akarja szerezni az irányítást Líbia felett". A tábornok fegyverbe szólított minden líbiait, "férfiakat és nőket, katonákat és civileket" egyaránt, hogy védjék meg hazájukat a "gyarmatosítóval" szemben.
A hadúr azért külföldi támogatói segítségre is számíthat. Sajtóértesülések szerint Szaúd-Arábia pénzzel, az Egyesült Arab Emírségek főként harci drónokkal, Egyiptom pedig fegyverekkel és harci járművekkel látja el az LNA-t; amelynek soraiban a moszkvai kormányhoz kötődő (de hivatalosan bármikor letagadható) orosz, illetve szudáni és csádi zsoldosok harcolnak.
Valójában Törökország sem számít idegennek a líbiai hadszíntéren: harci drónjai rendszeresen légi háborút vívnak az emírségek fegyveres erőinek drónjaival. Mindazonáltal Törökország reguláris hadseregének színrelépése megváltoztatná a polgárháború dinamikáját, hiszen így Haftár külföldi szövetségesei közvetve felelősek lehetnének török katonák haláláért, ezáltal szembekerülhetnek a térség egyik meghatározó hatalmával. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Arab Liga is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Törökország beavatkozása tovább nehezítheti a líbiai konfliktus rendezését.
