– Iszonyatosan nagy pénzkidobásnak tartom – mondta a Népszavának egy budapesti gimnázium franciatanára a kormány által indított külföldi nyelvtanulási programról, melynek egyéni és intézményi pályázatai a napokban váltak ismertté. Bár a pályázatokat csak 2020 februárjától lehet beadni, a program weboldalán már lehet tájékozódni a tanfolyamokról. Kiderült: összesen hét célország nyelviskolái között lehet válogatni, a diákok a nyári szünetben – 2020. június 13. és augusztus 31. között – utazhatnak.
A kormány összesen 90 milliárd forintot biztosít a programra, amelyben évente 140 ezer, 9. és 11. osztályos középiskolás vehet részt. Ez tanulónként mintegy kétezer eurós, körülbelül 650 ezer forintos ráfordítást jelent. Lehet csoportosan vagy egyénileg pályázni; utóbbi esetben a tanuló és szülő feladata a kurzus kiválasztása, az utazás megszervezése, a biztosítások megkötése. Csoportos pályázat esetén az iskola szervez mindent. A csoportokhoz kísérőtanárokat is biztosítanak: 8-15 tanulóig 1 kísérő kötelező, 16-30 tanulóig 2 kísérő, 31-45 tanulóig 2-3 kísérő, 46 tanulótól 2-4 kísérő küldhető. Őket megbízási szerződéssel, nyári szabadságuk terhére küldik ki, munkájukat 500 ezer forinttal honorálják, amit „szuperbruttóban” kapnak meg, vagyis tényleges nettó bérük 250 ezer forint körül jön majd ki.
A lapunknak nyilatkozó nyelvtanár szerint kollégái között megosztottság alakult ki, amire az intézményvezetés felől érkező nyomás is rátesz egy lapáttal. Ha például egy iskolában csak egy tanár beszéli magabiztosan az adott célország nyelvét, de még nettó 250 ezerért sem akarja vállalni a kiutazást, rajta csattan az ostor, amiért nem indulhat csoport. Azt sem tartja jó ötletnek, hogy egy 8-15 fős csoporthoz csak egy kísérőtanárt küldenek. – Mi van, ha történik vele valami, akkor ki felügyel a 15 diákra? Vagy ha az egyik gyereket ne adj’ isten kórházba kell vinni, akkor megy vele a többi is? – tette fel a kérdést. A program hatékonyságáról úgy vélekedett: két hét alatt még külföldön sem lehet érdemben fejleszteni a diákok nyelvtudását, ez az idő legfeljebb arra elegendő, hogy levetkőzzék az idegennyelvi környezetben történő nyelvhasználattal kapcsolatos gátlásaikat – ám mire ezt elérik, már indulhatnak is haza.
Ezzel a tanári érdekképviseletek is egyetértenek. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás azt is hibának tartja, hogy a kormány nem készített semmilyen előzetes felmérést arról, az idegennyelvtudás fejlesztése szempontjából megéri-e 90 milliárdot elkölteni a programra; szerinte is kétséges, két hét alatt el lehet-e jutni arra a tudásszintre, ami később itthoni iskolai környezetben kamatoztatható. Úgy véli, talán hasznosabb lett volna, ha a kormány előbb a hazai idegennyelvoktatás fejlesztésére fordít forrásokat. Már csak azért is, mert a nyelvtanításról az Oktatási Hivatal kutatása is megállapította, hogy meglehetősen rossz állapotban van: nemcsak a szaktanárok hiánya jelent gondot, a módszertan is elavult.
Totyik Tamás arra is felhívta a figyelmet, bár a kiutazás szervezésében elvben a tankerületek is részt vesznek, a logisztika leginkább az iskolákra hárul, ami újabb terheket tesz a pedagógusok vállára. Azt egyelőre elképzelni sem tudja, hogyan oldják majd meg bonyodalmak nélkül a nyári főszezonban néhány hét alatt akár több mint 100 ezer diák kiutaztatását.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás szerint üdvözlendő, hogy a kormány végre felismerte, javítani kell a magyar középiskolások idegennyelvtudásán, ám a külföldi nyelvtanfolyamok költségeire szánt milliárdokat „feleslegesen nagyvonalúnak” tartja. Szerinte a hazai közoktatás jelenlegi állapota mellett luxus, hogy a programban való részvétel minden diáknak alanyi jogon jár, szerinte a pályázók körét a nyelvtudás szintje szerint és rászorultsági alapon is szűrni kellene, a fennmaradó összegből pedig az iskolai nyelvoktatást kellene fejleszteni.
Abban a PDSZ elnöke és a PSZ alelnöke is egyetértett: az kétségtelen, hogy a program a résztvevő diákok számára „nagy kaland” lesz. A kormányzat azonban továbbra is kitart amellett: a külföldi utazás nem „osztálykirándulás” lesz, a diákok intenzív kurzusokon fognak részt venni.
