A köztársasági elnök szerdán elrendelte a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény kihirdetését, melyet még december 11-én fogadott el az Országgyűlés – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján.
„Nem a törvény szégyenteljes”
A közleményben az áll:
„Az elmúlt napokban élénk vita alakult ki az új rendelkezések társadalmi hatásáról. Néhányan azt vizionálták, hogy 700.000 ember »eshet ki« az egészségügyi ellátó rendszerből.
Mi az igazság?
Az új szabályozás alapján – úgy, mint eddig – teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult minden kiskorú, minden tanuló, minden nyugdíjas és minden biztosított munkavállaló. A hatályos törvények ma is biztosítják a szociálisan rászorultak, hajléktalanok egészségügyi ellátását. Ezen a most elfogadott törvény nem változtatott.
A törvénymódosítás nem érinti a sürgősségi ellátást és a mentést. Erre továbbra is – úgy, mint eddig – mindenki jogosult marad.
Miért indokolt a törvénymódosítás?
Az elmúlt időben jelentősen nőtt azoknak a száma, akik – közülük nem kevesen szándékosan – nem fizettek egészségügyi szolgáltatási járulékot. De az egészségügyi szolgáltatást igénybe vették. Ez igazságtalan és méltatlan a járulékot becsületesen fizető honfitársainkkal szemben.
Ezért az új törvény úgy rendelkezik, hogy azok a személyek – és csak azok –, akik a jövőben szándékosan nem fizetnek egészségügyi szolgáltatási járulékot, az egészségügyi szolgáltatást csak akkor vehetik igénybe, ha tartozásukat rendezték. Ugyanakkor a sürgősségi ellátásra a tartozásukat még ki nem fizető polgárok is jogosultak.
Néhányan azt mondták a törvényről, hogy szégyenteljes. A törvény alapos áttanulmányozása után kijelenthetem, hogy nem a törvény szégyenteljes, hanem azok magatartása, akik – különösen advent idején – indokolatlanul keltenek félelmet az emberekben.
Mindezekre tekintettel a mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését.”
Kiakadtak a törvény elfogadásán
Karácsony Gergely kedden közölte, hogy egyetért a Magyar Orvosi Kamara és a szakszervezetek álláspontjával, az ellenzéki pártok kritikájával: a tb-törvény indokolatlanul és meggondolatlanul sok ezer magyar családot sodorhat nagyon nehéz helyzetbe. A főpolgármester ezért Áder Jánoshoz fordult, levélben kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a tb-törvényt. Azzal érvelt, hogy súlyosan aránytalan az a szankció, amely egy 25.000 forintot sem elérő közteher-tartozást akár milliós nagyságrendű egészségügyi kiadás kiterhelésével kíván sújtani. Különösen aggályos, hogy azt, aki megcsúszik a tb-fizetéssel, még csak nem is figyelmeztetik a rá váró következményekre. Az elfogadott törvény alapján ráadásul még egy olyan banális tévedés is, mint a rossz számlára való utalás, családok anyagi megrendüléséhez vezető következménnyel járhat.
A főpolgármester szerint alkotmányjogi szempontból az elfogadott szabályozás komolyan felveti a szankció aránytalanságára figyelemmel az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmét, illetve át nem gondolt társadalmi következményekkel járhat.
