A civilek bevonásával készülhet új szakmai stratégia a Budapest X. kerületében található, elgettósodott Hős utcai lakótelep ügyében – legalábbis ebben bízik a helyieket segítő Kontúr Közhasznú Egyesület elnöke, Molnár Zsuzsanna, miután a kőbányai önkormányzat múlt heti ülésén az ellenzéki többségű képviselő-testület nem fogadta el a fideszes polgármester, D. Kovács Róbert Hős utcával kapcsolatos válaszait, amiket a DK-s Papp Zoltán kérdéseire adott.
Papp szerint a Hős utcai helyzet évek óta húzódó megoldása csak akkor lehetséges, ha az önkormányzat változtat eddigi hozzáállásán és új koncepciót dolgoz ki a telepfelszámolásra. A polgármester válaszából azonban nem derült ki, erre hajlandó lenne-e a kerületvezetés. Mivel Papp Zoltán után a képviselő-testület is elutasította D. Kovács Róbert beszámolóját, a kérdéseket és az arra adott polgármesteri válaszokat az önkormányzat közjóléti bizottsága – aminek Papp az elnöke – fogja megvitatni, erre március végéig kaptak időt.
A DK-s képviselő jelezte: a vizsgálatot a közjóléti bizottság háromfős albizottsága fogja lefolytatni, a tagokat a bizottság következő ülésén választják meg. – Meggyőződésem, hogy ezzel a szűkített létszámmal sikerül felgyorsítanunk a Hős utca helyzetének mielőbbi rendezését – írta, hozzátéve: cél, hogy mind a lakók, mind az önkormányzat számára megnyugtató végeredmény szülessen.
Molnár Zsuzsanna is úgy látja, felcsillant annak a reménye, hogy az önkormányzatban többségbe került ellenzéki képviselők segítségével, a Hős utcai állapotokat testközelből ismerő civilek bevonásával olyan koncepció jöhessen létre a következő hónapokban, ami szociális szempontokat is figyelembe vesz. – Bízunk a fővárosi önkormányzat együttműködésében is, a Hős utcában kialakult helyzetet nem lehet csak kerületi problémaként kezelni – mondta.
A Hős utca 15. szám alatti lakóépületek felszámolását mintegy tíz éve lebegteti a kőbányai kerületvezetés, az ott lakók azóta bizonytalanságban élnek. A két háztömbből álló telepen mindig is többségi tulajdonos volt az önkormányzat, az ingatlanok állapota mégis folyamatosan romlott, felütötte fejét a bűnözés, súlyos higiéniai problémák is kialakultak. A kerület két éve 2,1 milliárd forintot kapott a kormánytól a helyzet rendezésére; az épületeket lebontanák, helyükre sportközpontot építenének.
A Kontúr Egyesület szerint mindennek átfogó telepfelszámolási terv nélkül kezdtek neki, a bérlők többségét nem integráltan helyezték el, azokkal a lakástulajdonosokkal szemben pedig, akik nem voltak hajlandóak elfogadni az önkormányzat által felajánlott alacsony, 4,5 millió forintos vételárat, kisajátítási eljárásokat indítottak.
A telepen 317 lakás van, ezekből jelenleg 229 önkormányzati, 8 állami, 80 pedig magántulajdonú. A kerület eddig 59 lakás esetében indított kisajátítási eljárást a fővárosi kormányhivatalnál, 3 esetben bírósági eljárás is indult. A kormányhivatal 26 kisajátítást megszüntetett, miután a lakók jelezték: cserelakásra tartanak igényt.
A kerületvezetés állítja, az önkormányzatnak nincs annyi lakása, hogy az igényeket kielégítse, ezért ingatlanvásárlásba kezdtek. A 2,1 milliárdos kormánytámogatásból – amiből eddig összesen 621 millió forintot használtak fel – egyébként 1,1 milliárd fordítható lakásvásárlásra, felújításra, kártalanításra. Vagyis elvileg lett volna pénz arra, hogy a lakástulajdonosokkal megegyezzenek, de mivel a függetlennek mondott értékbecslő 4-5 millió forintban állapította meg a lakások értékét, az önkormányzat ennél nem ajánlhatott többet, mert az felvetné a hűtlen kezelés gyanúját.
D. Kovács Róbert polgármester maga is elismerte az önkormányzat múlt heti ülésén: „a kifizetések korlátja nem az összeg nagysága, hanem a közpénzekkel való felelős gazdálkodás, az ingatlanvásárlás, kisajátítás szabályai”. Ezzel együtt azt is kijelentette, a bíróság dönthet másként, és „ha a törvényi feltételek fennállnak, az önkormányzat kész magasabb összeget is megfizetni”.
