A hivatalban lévő jobbközép konzervatív államfő 65,88, míg ellenfele, az október végén bizalmatlansági indítvány következtében a kormányzást is elbukó szociáldemokrata ex-miniszterelnök, pártelnök Viorica Dancila 34,12 százalékos támogatottságot ért el. A részvétel a második fordulóban 49,87 százalékos volt, ami magasabb ugyan, mint a november 11-i első forduló 47,66 százaléka, de így is részvételi mélypont a román elnökválasztások rendszerváltás utáni történetében. (Legutóbb, 2014 decemberében a második fordulós részvétel 62,04 százalék volt.) A külföldön élő románok is rekordot döntöttek - a számukra három naposra nyújtott voksoláson 944 077 személy élt szavazati jogával.
Az alacsony részvételi arány a megmérettetés előre borítékolható voltának is köszönhető, Johannis győzelmét ugyanis senki sem veszélyeztette egyetlen pillanatig sem. Nagyszeben egykori sikeres polgármestere, a szász kisebbségi vezető politikusból a román jobbközép konzervatív Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé előlépő Johannis azonban elsősorban nem ötéves elnöki teljesítményének köszönheti támogatottságát, hanem az alternatíva hiányának, a román belpolitika eddigi legstabilabb és legnagyobb pártja, a szociáldemokrata PSD belső válságainak és kormányzati ámokfutásának. A két hagyományos blokk, a bal-jobb mellett egyelőre nincs olyan politikai erő, amely országos választást tudna nyerni, a májusi EP-választáson még remekelő új párt, az USR területi beágyazottság hiányában erre még nem képes.
Várhatóan tovább gyűrűzik a PSD válsága, Viorica Dancila-nak minden esélye megvan, hogy a pártelnöki tisztségét is elveszítse. A PSD olyan mélyrepülést produkált ebben az évben, amit vezéráldozat nélkül aligha marad. Az EP-választást csúnyán elbukták, néhány napra rá börtönbe került akkori elnökük, a korrupcióval vádolt Liviu Dragnea, októberben megbukott a Dancila vezette kormányuk, az elnökválasztáson pedig olyan csúfosan szerepelt az ex-miniszterelnök, mint még soha PSD-s elnökjelölt. Eddig még soha nem végzett 45 százalék alatt a PSD jelöltje a második elnökválasztási fordulóban, és minden vesztes jelöltjüknek rövidesen távoznia kellett a párt éléről is. A párt országos elnöksége ma tart kiértékelő tanácskozást, Dancila pedig előre jelezte, nem áll szándékában önként lemondani.
Az elnökválasztás így az elnöki hivatalban nem hoz változást, a román politikai palettán viszont annál inkább. A román baloldal vezető pártja olyan válságba került, ami teljesen átrendezheti az erőviszonyokat.
