Az EP rábólintott Várhelyi Olivérre, miután az megígérte, hogy biztosként nem befolyásolja majd, miket mond egy kormányfő, és annak kijelentései őt semmire sem kötelezik. Így nagyot javultak az esélyek, hogy a következő Bizottság már nem egészen két hét múlva hozzáfoghat a munkához. A magyar jelölt azért kényszerült pótvizsgára, mert a múlt héten a Külügyi Bizottságban kétségek merültek fel, hogy új tisztségében mennyire lesz független Orbán Viktortól. A képviselők azonban most elfogadták írásos válaszát a szóbeli meghallgatás után kapott öt kérdésre.
Várhelyi Olivér megkapta Strasbourgtól a zöld jelzést, így döntő szakaszon jutott túl a leendő Bizottság. De hát az EP-képviselőket nyugtalanította, hogy az eddigi magyar EU-nagykövet nagyon is közel áll Orbán Viktorhoz, ezért pótkérdéseket küldtek neki, hogy megbizonyosodjanak róla: új tisztségében valóban független lesz Budapesttől. A bővítéssel foglalkozik majd, ami ez esetben azért nagyon kényes, mert a jogállamiság alapvető kérdésnek számít, és tudnivaló, hogy e területen Magyarország nem éppen az éltanulók közé tartozik – állapítja meg a konzervatív újság.
A nyugtalanságot csak fokozta, hogy Orbán Viktor Bakuban megerősítette: támogatni kívánja Azerbajdzsánt és Törökországot, ha magyar kézbe kerül az unió bővítésének előkészítése. Ám a válaszokból az tűnik ki, hogy Várhelyi elhatárolódott ettől a kijelentéstől. Egyébként a jelölt nem teljesen maga dolgozta ki állásfoglalását, mert a múlt heti kudarc után nem szeretett volna ismét felsülni. Ezért megkérte a Bizottságot, az készítse elő az alapokat. Utána a végleges változatot azonban már ő alkotta meg. Arra az EPP is áldását adta, így a politikus vette az akadályt, de nem csak a kereszténydemokraták, hanem a szocialisták, a liberálisok és a konzervatívok voksaival is.
Egy magas rangú fideszes EP-képviselő nem hiszi, hogy Várhelyi Olivér tényleg ki tudja magát vonni Orbán Viktor hatása alól, bár még ez is elképzelhető. A bírálók azt vetik a magyar kormányfő szemére, hogy beleavatkozik a balkáni ügyekbe, nyíltan nagyon közeli viszonyt tart fenn Vlagyimir Putyinnal és emellett még fittyet hány alapvető közösségi normákra is. Utána már csak hab volt a tortán bakui kijelentése. Ám ennek kapcsán a jelölt elhatárolta magát. Egészen pontosan azt írta, hogy az EU kulcsfontosságú kereskedelmi partner Azerbajdzsán számára, és kölcsönös érdek az együttműködés az energetikában is. Ám biztosként nem fog visszariadni attól, hogy még a legmagasabb szinten is szóba hozza az emberi jogok ottani helyzetét, ideértve a politikai foglyokat, a gyülekezési és szólásszabadságot.
Ugyanezt a vonalat kívánja érvényesíteni Törökországgal szemben is. Ezért egyértelmű üzeneteken szándékozik küldeni Ankarának a jogállam, az alapvető szabadságjogok, a Földközi-tengeren végzett illegális fúrások, valamint a szíriai katonai beavatkozás kapcsán, mutatott rá.
Elhárult a fő akadály, hogy a Bizottság végre megkezdje munkáját, miután az Európai Parlament elfogadta a magyar jelölt írásos válaszát a pótlólag feltett kérdésekre. Az EP szóvivője azt közölte, hogy a frakcióvezetők immár azt javasolják tagjaiknak: hagyják jóvá Várhelyi Olivér személyét. A Bizottság illetékese pedig úgy nyilatkozott, hogy a testület december 1-én hozzáláthat feladatához, annál is inkább, mivel Ursula von der Leyen erősen ragaszkodik ehhez az időponthoz. A szavazás előreláthatólag a jövő szerdán lesz Strasbourgban.
Osztrák EP-képviselők vegyesen reagáltak arra, hogy Várhelyi Olivér vette az akadályt Brüsszelben. A Néppárt strasbourgi külpolitikai szóvivője bejelentette, hogy gondosan figyelemmel kísérik majd a biztos ténykedését, és a körmére néznek. A zöldek delegációvezetője kifejtette, hogy majd meglátják, mennyire tartja be a diplomata azt az ígéretét, miszerint lojális lesz az EU iránt, mert neki az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamot kell képviselnie a leendő tagokkal szemben. Ugyanezt feszegette a NEOS egyik képviselője is, mármint hogy a biztosoknak az egész unió, és nem saját országuk érdekeit kell szem előtt tartaniuk.
A szociáldemokraták küldöttségének első embere fontosnak nevezte, hogy a magyar politikus hamar kijavítsa a hibát, mármint hogy a szervezet egyelőre nem kíván belépési tárgyalásokat kezdeni Észak-Macedóniával, illetve Albániával. A szélsőséges FPÖ megbízottja támogatásáról biztosította Várhelyit, éspedig abban a reményben, hogy vele ésszerű hang jelenik meg a bővítési politikában.
Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Emmanuel Macron drámai fordulatot hajtott végre Oroszország, illetve Magyarország kapcsán és különutas külpolitikájával egyre nagyobb aggodalmat kelt. Olyannyira, hogy az Economistnak adott hosszú interjú miatt mind Angela Merkel, mind Donald Tusk, az Európa Tanács távozó elnöke helyreutasította. A francia elnök úgy vélte: vége a NATO-nak, ezért új stratégiai autonómiát kell felépíteni – Franciaországgal az élen. Ennek keretében azután fel kell vizsgálni a viszonyt Moszkvával, ám Tusk szerint a Kreml nem stratégiai partner, hanem stratégiai gond.
Az államfő az ősszel még arról beszélt, hogy Putyin szét akarja verni az EU-t, Orbánt – az orosz vezető legfőbb keleti barátját pedig a maga első számú ellenfelének nevezte az unióban. Az interjúban viszont azt állította, hogy ő és a magyar miniszterelnök hasonlóképpen ítélik meg az orosz kérdést. És hogy mivel a magyar politikus kulcsszerepet tölt be, talán sikerült meggyőznie a V4-eket, azon belül is elsősorban Lengyelországot kettejük felfogásának helyességéről.
Mindez jól rávilágít, hová jutott Macron egy év alatt. Azt pedig Lendvai vétkes elbizakodottságnak tartja, hogy az elnök nemrégiben a párizsi békefórumon elhangzott felszólalását egy Heller Ágnes idézettel zárta, noha a filozófusnő Orbán legádázabb ellenfele volt. Ugyanide kapcsolódik, hogy megvétózta Észak-Macedónia és Albánia esetében a felvételi párbeszéd megindítását. Ugyanakkor a márciusi helyi választások előtt mindenáron sikert igyekszik felmutatni, ezért türelmetlen és kiszámíthatatlan, és pontosan emiatt nem tájékoztatta előre Merkelt új biztonságpolitikai elgondolásáról. Ezek után azonban nem több uniós frázisnál von der Leyennek az a felhívása, hogy Európának meg kell tanulnia a hatalom nyelvét.
A hét végén Prágában 200, Pozsonyban pedig 10 ezren tüntettek a bársonyos forradalom értekeinek megőrzése mellett, ami azért nagy siker a civil szervezetek számára, mert a térségben Magyarország és Lengyelország sodródik illiberális irányba. Amúgy pedig mind a cseh, mind a szlovák kormány demokratikusan került hatalomra, ám szembe kell néznie a populizmus, illetve a korrupció vádjával. Az Egymillió pillanat a demokráciáért-mozgalom vezetője a cseh fővárosban azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia védelmében szembe kell szállni a demagógokkal és oligarchákkal, mert azok a törvényeket megszegve próbálják átvenni az ellenőrzést a köztársaság fölött. És hogy nem szabad követni a magyar és a lengyel utat.
Bár Babis ellenzéke igen erős, a politikus továbbra is népszerű, köszönhetően a kormánya által nyújtott nagyvonalú szociális juttatásoknak. A szlovák fővárosban a tömeg az újságírókat ünnepelte. Milan Butora, aki régi ellenzéki, elképzelhetetlennek nevezte, hogy Magyarországon a sajtó munkatársai együtt jelenjenek meg egy ilyen rendezvényen, amelyet ráadásul a fiatalság hirdetett meg. Úgy értékelte, ennek nagyon erős jelképértéke van a populizmussal szemben.
A Tisztességes Szlovákiáért mozgalom egyik (20 éves) szervezője arra hívta fel a figyelmet, hogy 30 év után is harcolni kell a 89-es értékekért. Egyben összefogásra szólította fel az ellenzéket a jövő februári választások előtt. Vagyis az üzenetek teljesen mások, mint amit Orbán Viktor fogalmazott meg Prágában, hogy ti. 30 éve a nemzeti szuverenitás győzött. Egyetlen szót sem vesztegetett a polgári szabadságjogokra, amelyek teljes erejükben mutatkoztak meg a hét végén két visegrádi tagállamban.
Soros György búcsút int Magyarországnak, mivel az általa alapított egyetem – csaknem három évtized után – áldozatul esett a liberális értékek elleni vívott orbáni küzdelemnek. Az új központ Bécs lett. Előzőleg az üzletember célponttá vált a nacionalista kormány számára, ezért az egyetem, amely a befektető egyik legfontosabb öröksége a világ részére, száműzetésbe kényszerült. Pedig több területen is a legjobbak közé sorolják a nemzetközi összehasonlításban.
Orbán mára kiábrándítja azokat, akik az induláskor támogatták. Michael Ignatieff rektor kijelentette, hogy egy politikus szeszélye folytán kellett távozniuk, Ám ez egyúttal mutatja, miként is működik a világ manapság. De azért az oktatás egy kis része Budapesten marad, ám hogy nem adhatnak ki amerikai diplomát, az az igazgató szerint beletartozik az egykor Európa és Amerika által is osztott értékek védelméért zajló harcba. Hozzátette, hogy az EU hiába küld nagy pénzeket Magyarországra, mégsem képes kötelezni egyik tagállamát az olyan értékek betartására, mint a tanszabadság.
De az ügy arról is tanúskodik, jegyezte meg, hogy hanyatlik Amerika nemzetközi befolyása. David Cornstein nagykövet pedig hiába ígért segítséget az iskolának, a végén összemutyizott Orbánnal. Így az elmaradt támogatás veszélyes üzenetnek számít világszerte az olyan vezetőknek, akik ellenzik a nyitott társadalmat. Legyen szó a többi közt Kínáról, Szingapúrról, Abu Dabiról, vagy más országról. Soros egyébként a múlt pénteki bécsi megnyitón igen kemény szavakkal bírálta Orbánt. akinek az országa – amint a tudósítás emlékeztet rá – jelenleg megtagadja az ételt az elutasított menedékkérőktől.
Soros Györggyel próbált meg lejáratni több fontos tanút is az alkotmánysértési vádeljárásban az amerikai elnök, illetve a republikánusok több magas rangú tagja is. Erről Donald Trump volt orosz szakértője, Fiona Hill beszélt a Kongresszus illetései előtt. Mint mondta, a vádak a többi közt a volt kijevi nagykövetre vonatkoztak, és mindenféle összeesküvés elméleteket rángattak elő arról, hogy a diplomata szövetségre lépett a magyar származású befektetővel. A lap hozzáteszi, ha bárkiről híre járja, hogy az illető kapcsolatban áll Sorossal, az gyakorlatilag felhívás az antiszemitizmusra.
Egyébként a korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó, a brit származású Hill arról is beszélt a meghallgatáson, hogy a szélsőjobb szerint ő maga is Soros ügynökeként ténykedett a Fehér Házban. De Trump ezúttal még tetézte is a dolgot. Kijelentette, hogy mivel a korábbi kijevi nagykövet, illetve egy másik volt fehér házi szakértő nem Amerikában, hanem ukrán földön születtek, ezért megkérdőjelezhető a lojalitásuk az Egyesült Államok iránt. Ez azért váltott ki nagy felháborodást, mert az USA-ban nagyon sokan dolgoznak diplomataként vagy más fontos állami beosztásban olyanok, akiknek most ily módon kétségbe vonják a hűségét választott hazájuk iránt. Mellesleg Vindman, a szóban forgó fehér házi szakember ukrán zsidó családban látta meg a világot, és 3 éves volt, amikor a családja a Szovjetunióból Amerikába menekült. Felnőve pedig kitüntetést kapott az iraki háborúban tanúsított bátorságáért.
A Brookings Intézet egyik elemzője rámutat, hogy az antiszemita közbeszéd értelmében a zsidó bevándorlók soha nem lettek teljes mértékben új országuk részei. A múlt héten különben George Kent, helyettes külügyi államtitkár, aki megerősítette, hogy a tavaszi washingtoni látogatás során Orbán Ukrajna ellen hangolta Trumpot, határozottan kiállt mind a három megtámadott köztisztviselő mellett. Kifejtette, hogy külföldi származásuk ide vagy oda, valamennyien igen magas szinten szolgálták az Egyesült Államokat.
