A Bekele név jól cseng az atléták világában, a háromszoros olimpiai bajnok közép- és hosszútáv futó Kenenisa szeptember végén két másodperccel maradt csak el Eliud Kipchoge tavaly itt felállított, 2:01:39-es világrekordjától. Névrokonát, Girma Bekele Gebrét múlt vasárnapig igencsak kevesek ismerték, a 26 éves etióp versenyző azonban harmadik lett a világ egyik legnagyobb futóversenyén, a New York Marathonon.
Tavaly egy arizonai aneszteziológus, Sarah Sellers végzett másodikként a Boston Marathonon, ő azonban Bekele Gebrével ellentétben a profikkal együtt rajtolt. A maratoni versenyekre a legjobbakat meghívják, rajtszám helyett a nevüket írják a testükön viselt kis táblára, s az amatőröktől elkülönülve startolnak. Ezzel szemben Bekele Gebre befizette a nevezési díjat, ezért pedig megkapta a 443-as rajtszámot.
Az etióp futó szerencséjére a profik kezdetben lassú iramot diktáltak, így csatlakozni tudott hozzájuk, 32 kilométerhez érve már csak öt főből állt az élmezőny. Innen elsőként a 2018-ban ezüstérmes Shura Kitata szakadt le, majd a 10 ezer méteren olimpiai bronzérmes, maratoni távon világbajnoki ezüstérmes Tamirat Tola. A későbbi győztes, félmaratoni világcsúcstartó Geoffrey Kamworor ritmusváltása már sok volt Bekele Gebrének, aki 2:08:38-es időeredménnyel végül Albert Korir mögött harmadikként ért célba, amiért 40 ezer dollár ütötte a markát. Emellett további 15 ezret kapott azért, mert 2 óra 9 percen belül teljesítette a távot, így közel 16,5 millió forintnak megfelelő összeget nyert. Az etióp futó a pénz egy részéből családját fogja támogatni, illetve saját életkörülményeit is javítaná.
„Girma az egyik leggyorsabb helyi futó, de meglepett, hogy ennyire jó időt futott" – nyilatkozta a New York Timesnak Bill Staab, aki évtizedek óta működtet egy futóklubot (West Side Runners), amelynek Bekele Gebre is a tagja. A 80 éves klubvezető utólag elmondta, megpróbálta elérni, hogy az etióp futó a profikkal rajtolhasson, kérését azonban visszautasították. Chris Weiller, a verseny szóvivője ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy rengeteg elithez közeli futó van, és szinte lehetetlen kiválogatni közülük azokat, akik komoly versenyen is berobbanhatnak.
Staab csapatában számos kelet-afrikai menekült megfordul, sokukat saját lakásában szállásolt el, amíg le nem tiltották erről a szokásáról az épület lakói. Bekele Gebre azonban tavasszal kénytelen volt volt a családi birtokon dolgozó testvére halála miatt hazautazni Etiópiába. Mindez mint utóbb kiderült, jót tett a felkészülésének, ugyanis heti 13-szor edzett többnyire földes és erdős területeken. „Ott ideálisabbak az edzéslehetőségek a magaslati levegő miatt” – fogalmazott Staab, aki úgy tudja, az etióp futó eddig összesen legfeljebb 6-8 ezer dollárt kapott az eredményeinek köszönhetően.
Valószínűleg ez volt az utolsó verseny, ahol az amatőrök között indult, és akár még komolyabb sikerek várhatnak rá a jövőben.
