Az EU menekültpolitikája mellett tette le a garast az Európai Bíróság tanácsadója, amikor előzetes véleményében úgy foglalt állást, hogy a magyar, a lengyel és a cseh kormány a menekültkvóták elutasításával megszegte az unió döntését, írja a Bloomberg.
Az Európai Bíróság főügyésze rámutat, hogy a három országnak eleget kellett volna tennie a menedékkérők ideiglenes befogadását célzó határozatnak, mivel a tagállamok közti tisztességes együttműködés feltételezi, hogy az egyes kormányok végrehajtják kötelezettségeiket. Ám ez esetben kifejezetten nem ez történt, ami viszont veszedelmes precedenst teremt és az első lépést jelenti, hogy összeomoljon a jogállam által vezérelt, rendezett társadalom. Merthogy – tette hozzá Sharpeston – a szolidaritás az európai terv alapja. A közös jó érdekében részt kell vállalni a kollektív felelősségből és terhekből.
Mint emlékezetes, az Európai Tanács 4 éve mondta ki, hogy Olaszország és Görögország migrációs terheinek enyhítésére a többieknek át kell venniük meghatározott számú menekültet. Ám erre Budapest, Varsó és Prága nem volt hajlandó. Ezért a Bizottság két éve a luxembourgi testülethez fordult. Ítélet rövidesen várható, a bíróság az esetek többségében tartja magát a szakértő véleményéhez.
Magyarország két éve már felsült ezen a fórumon, amikor kérelmezte a kvótadöntés megsemmisítését. Most a Fidesz úgy reagált, hogy a magyarok már számtalanszor kifejezésre juttatták: nem kérnek a migránsokból, ezért a párt azt kéri, hogy a kormány álljon ellent bármiféle nyomásnak. A lengyel vezetés azt közölte, hogy igazságtalanul pécézték ki ezt a három országot. A cseh miniszterelnök bejelentette, hogy továbbra sem hajlandó rábólintani a kötelező áttelepítésekre.
Maszlag a belső biztonság
Ha az Európai Bíróság követi a legfőbb ügyész szakvéleményét, az várhatóan csak még jobban elmélyíti a kelet-nyugati ellentéteket az unión belül, figyelmeztet a Neue Zürcher Zeitung. Az ügyész visszautasította a három állam indoklását, miszerint ez esetben a belső biztonságuk forgott kockán, hiszen ők határozhatták volna meg, hogy az adott kérelmezők jogosultak-e menedékre vagy sem. Ezen kívül az akkori, rendkívül súlyos helyzetben kötelességük lett volna segíteni a déli országoknak. Ha pár hónap múlva elmarasztaló ítélet lát napvilágot, az igen kemény pénzbüntetést tartalmazhat.
