Szerdán 350 munkavállalót érintő létszámcsökkentést jelentett be az ISD Dunaferr a Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatala felé – közölte ma, Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi látogatása napján az orosz hátterűnek tartott acélfeldolgozó társaság.
A vállalat az iparág rendkívül nehéz európai helyzetére, a világgazdaság lassulására, a csökkenő keresletre és késztermékárakra, az autó- és építőipar lanyhulására, valamint a hatóságok és az uniós szabályozók által előírt kötelező környezetvédelmi beruházások terheire hivatkozik. A helyzet kezelésére tett intézkedések ellenére az „elhúzódó iparági válság” miatt a létszámleépítés elkerülhetetlenné vált – írják.
A cég tájékoztatta a Központi Üzemi Tanácsot és a szakszervezeteket a munkáltató szándékáról és a hatósági bejelentésről. Az elbocsátottaknak más munkakört ajánlanak fel. Aki ezt nem fogadja el, végkielégítést, illetve további egy évig a Dunaferr Foglalkoztatásáért Acélalapítványtól majdnem a teljes bérére rúgó összeget kap. A létszámcsökkentés 2020. december 31-ig zárul le. Szakértők legalábbis furcsállják a magyar gazdaságban uralkodó viszonylagos konjunktúra közepette az igen drasztikusnak számító lépést.
A ceginformacio.hu adatai szerint a Dunaferr-munkavállalók utolsó nyilvántartott száma közel 3500 fő. Vagyis most dolgozóik tizedét kirúgják. Beszámolójuk szerint ugyanakkor a Dunai Vasmű közvetve 12 ezer ember megélhetését biztosítja.
Jevgenyij Tankilevics cégvezető a dolgozóknak írt, a közleményhez mellékelt levele szerint az elbocsátások további halogatásával a Dunaferr jövőjét tették volna kockára. A gazdasági helyzet kialakulásáért a fizetések emelését is okolta. Emlékeztetett: májusban arra kérte a dolgozókat, ajánlják fel szabadságos bérüket az előírt beruházásokra. „Sajnos” az érdekképviseleti szervezetek erre közömbösen reagáltak – panaszolja. De szerinte az ügyet „a hivatali idejük végén járó helyi hatóságok” is „politikai eszközként használták fel a választási kampányban”. A kormánytól szintén érdemi segítséget kér. A cél továbbra sem kevesebb, mint a Dunaferr "működőképességének fenntartása”.
Az 1954-ben alapított Dunaferr 2004-ben került az államtól áttételesen az ukrán Szergej Taruta és Oleg Mkrtcsan jegyezte Donbass Ipari Szövetség tulajdonába. A céget ugyanakkor már azóta egész máig lekövethetetlen hátterű, offshore-jellegű társaságok jegyzik. Így érdemi tulajdonosa nem ismert. Közvetlen részvényese 2007 óta a ciprusi Steelhold Ltd. Ezt a céget – vagyis végül is a Dunaferrt – hírek szerint az elmúlt évtized során mozgalmas, végtére is áttekinthetetlenül kusza tulajdonosi átrendeződések jellemezték. 2010-ben így a Dunaferr offshore-szerű tulajdonosának többsége átkerülhetett a Donbasst addig hitelező orosz állami Vnyesekonombankhoz. (Igaz, e szerepben Alekszandr Katunyin orosz nagyvállalkozó neve is felmerült.) 2014-ben Varga Mihály pénzügyminiszter is a Vnyesekonombankkal osztotta meg a Dunaferr visszavásárlási szándékát, de kosarat kapott.
Az orosz állami banktól aztán két éve a Kreml bizalmát élvező Szulejman Kerimov vehette át a társaságot. Elmondható tehát, hogy a Dunaferr mint egyik utolsó megmaradt nagy magyar ipari központ a magánosítás óta eltelt 15 év során a különböző ukrán és orosz oligarchák kulisszák mögötti ködös ügyleteinek tárgya.
A helyzetre jellemző, hogy az elbocsátásról szóló bejelentésükben egyetlen szó sem esik a Dunaferr (érdemi) tulajdonosairól, esetleges véleményükről vagy segítő szándékukról.
