Több mint kilencven ember, rendőrök és tüntetők egyaránt megsérültek csütörtökre virradó éjjel a Katalónia több városában zajló rendbontásokban. Fernando Grande-Marlaska, az ügyvezető spanyol kormány belügyminisztere az adatokat összegezve elmondta: az elmúlt három napban 97 embert vettek őrizetbe a hatóságok az erőszakossá vált tüntetéseken, közülük négyen előzetes letartóztatásban vannak, mert rendőrökre támadtak. A rendfenntartók közül hétfő óta összesen 194-en sérültek meg. Arról beszélt, az erőszakos akciók nyilvánvalóan összehangolt cselekmények, amelyek nem maradnak büntetlenek, és senkinek ne legyen kétsége, hogy továbbra is őrizetbe veszik azokat, akik "bűnelkövető magatartást folytatnak".
Reggel legalább kilenc utca maradt lezárva Barcelonában, ahol megkezdték az éjszakai összecsapások nyomainak eltakarítását. Törmelékhalmok, törött üvegek borítják az aszfaltot, amelyre több helyen ráégtek a barikádként használt, felgyújtott műanyag kukák. Körülbelül egy tucatnyi személyautó és motor is kiégett ezekben az utcákban.
A katalán függetlenségi vezetőkre kiszabott börtönbüntetés miatt meghirdetett, kezdetben békés tüntetéseken több ezer ember vonult utcára szerda este például olyan nagyvárosokban mint Lleida, Tarragona, Girona és Barcelona. A megmozdulások azután fordultak összetűzésekbe, hogy tüntetők csoportja dobálni kezdte a rendfenntartókat üvegekkel, felszedett utcakövekkel, petárdákkal. A hatóság oszlatással, gumibottal és gumilövedékkel válaszolt.
A legkomolyabb összecsapások Barcelonában voltak, ahol a katalán belügyi tanácsos hivatalának környékén tűztek össze a rendőrök és a kapucnit, arcukat eltakaró kendőt viselő tiltakozók, akik a politikus lemondását követelték a katalán rendőrök kemény fellépése miatt az elmúlt napok tüntetésein.
Torra: újabb népszavazás kell
Quim Torra katalán elnök éjjel televíziós nyilatkozatban ítélte el a történteket, szerinte a függetlenségi mozgalom nem lehet erőszakos. Az elnök másnap újabb függetlenségi népszavazás megrendezését szorgalmazta Katalóniában a barcelonai parlamentben, ahol rendkívüli vitanapot tartottak a spanyol legfelsőbb bíróság katalán függetlenségi vezetők elleni ítélete miatt. Az autonóm közösség vezetője felszólalásában azt javasolta, hogy
A függetlenségpárti elnök megismételte felháborodását a politikustársait zendülés bűncselekményében bűnösnek kimondó ítélet miatt, amelyet gyalázatosnak nevezett. Véleménye szerint a bírósági döntéssel elítélték a demokráciát és azt a kétmillió embert is, aki részt vett az október elsejei referendumon 2017-ben.
Quim Torra párbeszédre kérte Pedro Sánchez spanyol ügyvezető kormányfőt, mert szavai szerint sem Spanyolország egysége, sem a katalán függetlenség nem lehet indok az emberi jogok megsértésére.
"Az erőszak nem képvisel bennünket" - mondta az ítélet ellen több napja tartó tüntetéseken kialakult erőszakos cselekményekkel kapcsolatban, és kiállt a békés polgári engedetlenség mellett.
Véleménye szerint az ítéletre adott válasz a Katalónia függetlenedéséről szóló újabb népszavazás megrendezése kell legyen.
Segri Sabriá, a függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) párt frakcióvezetője felszólalásában elmondta: nem tudtak előre koalíciós partnerük népszavazásra vonatkozó javaslatáról, és ugyan azt később értékelni fogják, de szerintük most nem a határidők kitűzésének van itt az ideje, hanem a függetlenséget támogató bázis szélesítésének. A katalán parlament ellenzéki pártjai
Miquel Iceta, a Katalán Szocialista Párt (PSC) első titkára bírálta az elnököt, amiért politikai aktivizmusával az "együttélés elé helyezte a függetlenséget". Arra figyelmeztette Quim Torrát, hogy népszavazási kezdeményezésével épp megismétli azokat a hibákat, amelyek "ide vezettek bennünket".
A katalán kormány érvényesnek és eredményesnek tekintette a referendumot, amelyen az akkor 5,3 millió választásra jogosult közül 2,28 millióan voksoltak, 90 százalékuk a Spanyolországtól elszakadásra. A voksolást rendkívüli körülmények között rendezték meg, mivel a spanyol hatóságok igyekeztek megakadályozni a szavazást a szavazóhelyiségek bezárásával és az informatikai rendszer blokkolásával, így végül mindenki ott szavazhatott, ahol tudott, és elfogadták az otthon nyomtatott szavazólapokat is.
A katalán vélemény-tanulmányi központ (CEO) negyedéves felmérései szerint azóta csökkent a függetlenségi törekvések támogatottsága Katalóniában. Legutolsó, három hónappal ezelőtt közzétett felmérésében a megkérdezettek 44 százaléka támogatta a Spanyolországtól elszakadást, míg 48,3 százaléka ellenezte.
