Könnyű hozzáférni, nem drága, nem nehéz elkészíteni, fehérjetartalma magas. „A tojásban minden összetevő megvan, ami ahhoz szükséges, hogy egy élőlény kifejlődjön, egyfajta sűrített táplálék” - mondta Christopher Blesso, a Connencticuti Egyetem táplálkozás tudósa a BBC-nek. De nem csak önmagában hasznos. Egy tanulmány kimutatta, hogy például a salátához adott tojás megkönnyíti az E-vitamin felvételét. Magas koleszterintartalma miatt azonban kegyvesztetté vált, mert összekapcsolták a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb kockázatával. Egy tojássárgája 185 milligramm koleszterin tartalmaz, ami több mint a fele a napi ajánlott mennyiségnek, 300 milligrammnak.
A koleszterint, ami egy sárga színű zsír, a máj és a belek termelik, minden egyes sejtünkben megtalálható, a sejtmembrán egyik alapvető építőköve. Szükségünk van rá a többek között a D-vitamin, az ösztrogén és a tesztoszteron előállításához. A szervezetünk megtermeli a szükséges koleszterint, de állati termékekből is hozzájutunk, szállítását a vérerekben a lipoprotein molekulák végzik. Mindenkinek más a lipoprotein összetétele, és ezért más mértékben vagyunk hajlamosak szív- és érrendszeri betegségekre. Az alacsony sűrűségű lipoprotein, azaz az LDL-koleszterin a rossz koleszterin: a májból az artériákba és a testszövetekbe jut, ha szintje megnövekedik a vérben és még oxidálódik is, lerakódása növeli a betegségek kockázatát.
Ugyanakkor a tudósok nem kapcsolják össze közvetlenül a sok koleszterinfogyasztást és a szívbetegségek kialakulását. Az USA-ban és az Egyesült Királyságban nincs is már megszorítás a koleszterinfogyasztást illetően. Ehelyett fontosabbnak tartják, hogy mennyi telített zsírsavat fogyasztunk, ennek nagyobb mennyisége növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A transzzsírokat tartalmazó ételek növelik az LDL-szintet, a transzzsírok pedig - bár állati termékekben természetes módon is előfordulnak - a feldolgozás során kerülnek leginkább élelmiszerekbe.
A garnélarákok és a tojás az egyetlen élelmiszerek, amelyeknek miközben magas a koleszterintartalmuk, alacsony a transzzsír mennyiségük. Mivel a szervezetünk képes előállítani koleszterint, a mennyiségét is képes szabályozni, ha az emberek többet esznek, kevesebbet állítanak elő. „A legtöbb ember számára az ételekből származó koleszterin nem probléma” - mondja Elizabeth Johnson, a bostoni Tufts Egyetem kutatója. 250 tanulmány bizonyítja, hogy nincs összefüggés az ételek koleszterintartalma és a szívbetegségek között, sőt néhány koleszterin hasznos is lehet számunkra. A nagysűrűségű lipoprotein, azaz a HDL-koleszterin a májba tart, ahol feldarabolódik, és kiürül a testből. A HDL-t jótékony hatásúnak gondolják, mert megakadályozza a koleszterin lerakódását az érfalon. A mi számít tehát az LDL és HDL aránya, mert a magasabb HDL ellensúlyozza az LDL arányát.
Noha a legtöbb ember képes kiegyensúlyozni az elfogyasztott és a májban termelt koleszterint, 10-15 százalékuknál a vér koleszterinszintje megemelkedik a fogyasztás után. Egyes újabb kutatások azonban, cáfolni látszanak azt a vélekedést, hogy a tojásfogyasztás nincs rossz hatással az egészségre: 30 ezer ember átlag 17 évig tartó követéses vizsgálata révén kiderült, hogy napi fél tojással több fogyasztása a megengedettnél jelentősen növelte a szívbetegségek és az elhalálozás kockázatát. Ugyanakkor ez a tanulmány a bevont alanyok önbevallásán alapul, azt kérdezték tőlük, mit ettek az utóbbi hónapban vagy évben, majd 31 évre visszamenőleg követték egészségi állapotukat, vagyis a kutatók csak pillanatfelvételeket kaptak arról, mit ettek az alanyok, miközben étkezési szokásaink változnak az évek során.
A tanulmány más eredményekkel is konfliktusban van, számos tanulmány épp azt jelzi, a tojásevés jót tesz az egészségnek. Egy kínai kutatás 500 ezer emberre alapozza ezt az állítást, bár az ok és a hatás elkülönítése itt sem történt meg. Vagyis a kérdés: akik egészségesebbek két tojást esznek naponta, vagy azért egészségesebbek, mert tojást esznek?
