Akárki találta is ki, egy zseni, és ha még létezne az Országimázs Központ, javasolnám az illetőt azonnal igazgatóvá emelni ott. Mármint azt, aki Székesfehérváron rájött, hogy lehet megoldani a pedagógusfizetések körüli zűrzavart: meg kell tiltani a tanároknak, hogy beszéljenek a bérükről. Ha nincs az a sok nyafogás, akkor gond sincs, a tanerő csendben húzza tovább az igát, és az egész nem kerül a költségvetésnek egyetlen plusz forintjába sem.
Mondom, egy zseni. Az ötletet pedig azonnal tovább lehet fejleszteni franchise-zá. A betegek legyenek kötelesek titokban tartani, ha a perforál a vakbelük a sürgősségin való várakozás közben; ha belehalnak a szepszisbe, pláne. A vasutasok ne adhassák hírül, ha lerohad a mozdony, és emiatt nem indul a vonat – még csak az kéne, hogy az utasok a MÁV kriminális állapotairól pletykáljanak. A nyugdíjasoknak pedig legyen kifejezetten tilos csirkefarhát-recepteket megosztani a Facebook szakcsoportjaiban, de lehetne akár spéci algoritmust is küldeni az olyan kifejezésekre, mint „hamis mézes”, „hamis gulyás”, „olcsó és kiadós”, stb.
Más kérdés persze, hogy amiről nem beszélünk, az attól még létezik, a valóságot azért nem könnyű tokkal-vonóval betiltani. És azok a pedagógusok, akik néhány héttel ezelőtt a nettó fizetésük szégyenletes számait közzétették a Facebookon, most is fillérre ugyanannyiért robotolnak a magyar iskolákban: erre alkalmatlan tankönyvekből tanítják a gyerekeinket, ellátják a pedellusi teendőket, tornáztatnak-énekeltetnek naponta, s persze adminisztrálnak látástól vakulásig. Ugyanezekért a megalázó összegekért végzik el a munkájukat, valamint azok munkáját, akik már rég odébbálltak. Taxiznak, klímát szerelnek, vagy Londonban caplatnak a söröskorsókkal ahelyett, hogy a magyar tankerületekben tűrnék a sorozatos megaláztatásokat.