Heller Ágnesnek kellett volna megnyitnia a bécsi Volkstheater csütörtök esti, Vienna Humanities című fesztiválját, felkérést is kapott rá, a filozófus váratlan nyári halála azonban emlékestté változtatta a rendezvényt . A „Paradox Europa. In memoriam Ágnes Heller” című esten, amelyet Bécs városa és az IWM nevű bécsi intézet közösen rendezett, az előadók Heller filozófiai, politikai életútjának és legutóbb megjelent művének, a Paradox Európának szenteltek megkülönböztetett figyelmet.
Az IWM nevű társadalomtudományi intézet igazgatója, az indiai származású Shalini Randeria, aki Bécs kulturális tanácsosa, a magyar szellemi életet jól ismerő Veronica Kaup-Hasler után beszélt, a humanizmus, a szolidaritás kérdéseit feszegette, miként tette ezt Heller. Az indiai tudós és a többi résztvevő – Paul Lendvai és a német filozófus, Ludger Hagedorn – Heller nyomdokán – az általános emberi és a nemzeti identitás ellentmondásait elemezték. Egyaránt úgy vélekedtek, hogy a nemzeti államok fennmaradása vitathatatlan tény, hogy az ember nemzeti identitása nem negatívan értelmezendő, de maga a moralitás teszi elválaszthatóvá az utóbbi években divatba jött, Heller által veszélyesnek ítélt etnikai nacionalizmustól.
Lendvai Pál, aki az 1968-as prágai katonai bevonulást elítélő, úgynevezett Korcsulai Nyilatkozat megszületésekor ismerte meg a szónokok által példátlanul bátornak tartott magyar filozófusasszonyt, akinek hangját egy az osztrák rádiónak adott interjúból be is játszották az este folyamán, kiemelte, hogy Bécs méltóan emlékszik Heller Ágnesre, ellentétben a magyar politikai vezetéssel. A budapesti kormánytól sem a világhírű filozófus, sem a szintén nemrég meghalt, ugyancsak világhírű Konrád György nem kapott kellő elismerést.
A fesztivál egyébként, amelyet az idén negyedik alkalommal rendeznek meg Bécsben, a „Csapás és a remény” címet viseli. A központi helyszíne a Karlsplatz, amely vasárnap estig politikai szalonná változik, s olyan óriási témákat ölel fel, mint a medicina, a technológia, a gazdaság, a környezet és a politika.
