A szőlő évezredek óta az étrendünk része, a Bibliában és az ókori egyiptomi hieroglifákon, a görögök és rómaiak mítoszaiban is szerepel. Termelését a kaukázusi népek kezdték el, mintegy nyolcezer évvel ezelőtt. Európával a rómaiak ismertették meg. A legenda szerint az első számon tartott részeg ember a bárkájáról nevezetes Noé volt, akinek hétezer évvel ezelőtt saját szőlőleve ártott meg. A középkorig csak azok ihatták a nedűjét, akiknek a kertjében a gyümölcs termett. Eleinte szívesebben készítettek vörösbort, mert azt Krisztus kiontott vérének tartották, de később a fehérbor is népszerűvé vált.
Több színű és ízű, bogyónagyságú szőlőfajta ismert, az apró szemű, szinte fekete félvadtól az ujjbegynyi sárga „kecskecsöcsű” nemesítettig.
A szőlő gazdag értékes tápanyagokban, rendszeres fogyasztása számos betegség megelőzésében is szerepet játszhat, egyes elméletek szerint az életet is meghosszabbíthatja. Szabályozhatja a vérnyomást, normalizálhatja a koleszterin- és vércukorszintet, megakadályozhatja, hogy az erek falán lerakódások, plakkok alakuljanak ki, csökkentheti a túlzott vérrögképződést és javíthatja a sejtek inzulinválaszát is. Az agyműködésre is pozitívan hat, javíthatja a vérkeringését, segíthet megelőzni a memóriazavarokat és a demenciát is. A szőlő vagy a leve a szemet is védi: nagy szerepet játszik a makuladegeneráció és a retinát érintő betegségek megelőzésében. Rostokban és vízben is gazdag, így jót tehet az emésztésnek; székrekedés megelőzésére, kezelésére is ajánlják.
A benne lévő káliumnak köszönhetően jó vízhajtó, elősegítheti az anyagcsere-termékek kiürülését, segítheti a vese- és hólyagkövesedés megszüntetésében, valamint csökkentheti a premenstruációs tüneteket. Tisztítja, méregteleníti a bélrendszert, fokozza az epeelválasztást és a bélmozgást, a nagy mennyiségben elfogyasztott szőlő csökkentheti a vizelet savasságát is. A gyümölcs, de különösen a frissen préselt és vízzel hígított szőlőlé hatékony idegerősítő, feszültségoldó és regeneráló hatású. A szőlő megszépíti a bőrt, magnézium-, foszfor- és cukortartalma energiát ad, vitaminjai erősítik az immunrendszert. A közvetlenül is felhasználható cukortartalma miatt vérszegény, legyengült szervezet erősítésére, gyulladások gyógyszereként, női bajokra is ajánlják.
A héjában és a magjában található antioxidánsok, ásványi anyagok csökkenthetik bizonyos krónikus betegségek kialakulásának kockázatát és lassíthatják az öregedési folyamatokat. A magokat kipréselve finom, nagyon halvány, szinte semleges ízű olaj nyerhető. Ez védi az agyat és az idegrendszert, erősíti az érfalakat. A népi orvoslásban úgy tartják, jó hatású lehet az allergia, ízületi gyulladás, visszértágulat, aranyér kezelésére is. Tisztító hatása segíthet a köszvény, az asztma és a reuma kezelésében is. Természetes afrodiziákumként is számon tartják. Rendkívül gazdag többszörösen telített zsírsavakban. Főzésre is használható, de legízletesebb természetes állapotában például salátaöntetként alkalmazva. A könnyű olaj masszírozásra is alkalmas, a bőr könnyen beissza, valamennyi bőrtípus ápolására kiváló, enyhe összehúzó hatása erősíti és feszessé teszi a bőrt.
Testnek, léleknek
A szőlő 100 grammja 78 kcal-t tartalmaz. Szénhidráttartalma fajtától, termőhelytől és évjárattól függően 18–20 g/100 g (szőlő és gyümölcscukor formájában). A vércukorszintre gyakorolt hatása, vagyis a glikémiás indexe magas (45), gyorsan felfrissíti a fáradt szervezetet, hasznos fokozott szellemi munka idején, edzés előtt és közben. Kiemelkedő a foszfor-, kalcium-, kálium-, magnézium-, cink-, szelén-, illetve B1-, B2-, C- és K-vitamin-, valamint a folsav- és a biotintartalma. 100 gramm szőlőben 5,4 gramm élelmi rost – cellulóz és pektin – van, amely segíti az emésztést és a bélműködést. Jelentős víztartalma révén kiváló szomjoltó – írta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Facebook-oldalán.
Bár minden szőlőfajta tartalmaz értékes tápanyagot tartalmaz, a sötétebb színű – piros, bordó – gyümölcsnek általában magasabb az antioxidáns-tartalma. Szüretkor és vásárláskor figyelni kell arra, hogy a szőlő nem utánérő gyümölcs:
A szőlőhéjra könnyen rátelepszik a föld, a penész és mindenféle szennyezőanyag, ezért evés előtt mindig alaposan meg kell mosni. A csemegeszőlő hűvös, levegős helyen sokáig eltartható.
A szőlő nyersen a legjobb, de készíthetünk belőle gyümölcslevest, amelyet akár vörösborral is ízesíthetünk. Megbolondíthatjuk vele a párolt káposztát, keverhetjük salátákba, süthetjük süteményekbe, készíthetünk belőle lekvárt is, mazsolaként is kedvelt, de abból sem árt mértéket tartani, mert az energiatartalma is jelentős.
A szintén mértékkel fogyasztott nemes borokat szívvédő, roboráló, étvágyjavító, egészségmegőrző hatása miatt ajánlják. Étkezés közben fogyasztva segíti az ételben lévő vas felszívódását. Több vizsgálat is megállapította: napi 1-2 deci vörösbor elfogyasztása elsősorban a középkorú és idősebb férfiaknál csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. Újabb kutatások kimutatták, hogy napi 1-2 pohárnál több vörösbor meg is emelheti a koleszterinszintet, és ez fokozhatja az érelmeszesedésre való hajlamot.
/Forrás: Egészségkalauz, Mindmegette, Vital, HáziPatika/
