Konténertantermekben kezdhetik a tanévet jövőre az első osztályosok több budapesti iskolában, a tankerületek már tervezik ezek beszerzését – értesült lapunk. Forrásunk szerint az egyik fővárosi tankerület legutóbbi értekezletén vetődött fel a férőhelybővítés szükségessége, amire a köznevelési törvény idén nyáron elfogadott módosítása miatt van szükség. Jövőre lép ugyanis hatályba az a rendelkezés, ami kötelezővé teszi minden, augusztus 31-ig hatodik életévét betöltő gyermeknek az iskolába járást. Az iskolákban emiatt az első osztályosok létszámának növekedésével számolnak, s előfordulhat, több helyen két osztály helyett hármat is indítani kell. Ehhez viszont bővíteni kell a férőhelyeket, ami – az idő rövidsége miatt – konténertantermekkel oldható meg a leggyorsabban.
Az ügyben kerestük a Klebelsberg Központot, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.
– Ez az eset is azt mutatja, hogy ismét egy elsietett, átgondolatlan döntés született, nem mérték fel, lesz-e minden iskolában helye a hatéveseknek – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás ismertette a PSZ becsléseit is, melyek szerint jövőre átlagosan félosztálynyival lesz magasabb az elsősök száma. A szakszervezet adatai szerint jelenleg a hatévesek legalább negyede marad egy évvel tovább óvodában. Bár a statisztikák alapján lenne elég férőhely – az általános iskolák kihasználtsága átlagosan 80 százalék körüli –, települési szinten már nagy különbségek vannak: főleg kisebb vidéki településeken fordulhat elő, hogy a férőhelyek csupán 50-60 százalékát sikerül feltölteni, míg a megyeszékhelyeken vagy a fővárosban nem ritka a 100 százalékos vagy azt meghaladó kihasználtság.
Totyik Tamás szerint az is elképzelhető, hogy több intézményben magasabb létszámmal indítanak osztályokat, ám ott, ahol 100 százaléknál is magasabb a kihasználtság, csak törvénysértéssel tudnák megvalósítani.
Az általános iskolák 1-4. évfolyamán jelenleg 27 fő a maximális létszám, ezt a tankerület engedélyével maximum 20 százalékkal lehet túllépni (a sajátos nevelési igényű gyerekek pedig kettő, esetenként három főnek számítanak). A PSZ alelnöke szerint az is kérdés, mindenhol lesz-e elegendő pedagógus. Bár a kormány szerint nincs tanárhiány, valójában több ezer pedagógus hiányzik, lapunkban szerdán írtunk arról, egy zuglói iskolában a felső tagozatos diákoknak is alsós tanár tart matematikaórát, ami fokozza a munkaterhelést.
A PSZ szerint elfogadhatatlan, hogy a rugalmas iskolakezdés megszüntetéséről a kormány egyetlen szakmai szervezettel, érdekképviselettel sem egyeztetett. A mostani rendszerben az iskolakezdés rugalmasan működik, az óvodapedagógusok a gyermek egyéni fejlődését és érdekeit szem előtt tartva a szülőkkel közösen dönthetnek arról, a gyerek iskolaérett-e vagy az tesz neki jobbat, ha egy évet még óvodában marad. Ha nem értenek egyet, a helyi pedagógiai szakszolgálat hozza meg a döntést. Jövőre viszont már csak az Oktatási Hivatal dönthet a halasztásról. A kormány ezt úgy indokolta: a gyerekek érdekét az szolgálja, ha minél előbb megkezdhetik iskolai tanulmányaikat.
