A lakossági gázárak megfelelő szinten állnak - közölte az Alteo új akkumulátortelepének pénteki átadása után a Népszava kérdéseire válaszoló Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Szinten tartjuk a rezsicsökkentett árakat a tőzsdék emelkedése és esése közepette is – tette hozzá. Arra a felvetésünkre, hogy az állami gáznagykereskedőnél így felgyülemlő tartalékot mikor adják át a lakosságnak, későbbi vizsgálatok lehetőségét vetette fel.
Mint arról korábban szakértői számítások alapján beszámoltunk, a földgáz piaci értéke az elmúlt egy év során harmadára esett. Ráadásul a termék tőzsdei ára az elmúlt öt év alatt jóval gyakrabban állt alacsonyabb, mint magasabb szinten ahhoz képest, mint amennyit az utolsó, 2014-es lakossági „rezsicsökkentés” idején ért. Az állami gáznagykereskedőnél 2016 óta külön mérlegtételként kimutatott tartalék tavaly közel 40 milliárd forintra rúgott. De az idén – a nemzetközi áresés miatt - ismét közelítheti a százmilliárdot. A nyugdíjasok 9 ezer forintos rezsiutalványát sem ebből a kasszából állják.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatósági államtitkársága átalakult – közölte lapunkkal Palkovics László. (Ez korábbi értesülésünk szerint a feladatok átadását, gyakorlatilag tehát az államtitkárság formális megszüntetését jelenti.) A lakossági épületenergetikai támogatásokkal, illetve az elektromos autókkal kapcsolatos ügyeket értelemszerűen Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkársága veszi át. A hulladék- és vízgazdálkodási terület pedig Boros Anita újonnan létrehozott építésügyekért és infrastrukturális környezetért felelős államtitkárságához kerül. Mindemellett ugyanakkor a tárca összes döntését megszűrik fenntarthatósági szempontból - szögezte le.
Kérdésünkre Palkovics László – a kormány-nyilatkozatokba illeszkedően – leszögezte: felelőtlenségnek tartaná most, 2019-ben 2050-re az akkori technológiai, szabályozási és pénzügyi adottságok ismerete nélkül ígéretet tenni a teljes nettó szén-dioxid-kibocsátás-mentességre. Mint emlékezetes, az Orbán-kabinet azon négy uniós kormány egyike, amely júniusban – a „fennmaradó” 24 tagállammal szemben – megvétózta a 2050-es nettó „karbonsemlegességre” vonatkozó közös vállalás-tervezetet.
Ama felvetésünkre, hogy – különösen Orbán Viktor és Szijjártó Péter szavai nyomán – az ország mennyi uniós támogatást kér a szén-dioxid-kibocsátás 2050-es teljes megszüntetésére, Palkovics László még zajló számításokra hivatkozott. Ugyanakkor kérdésünkre magától értetődőnek nevezte, hogy – akár párhuzamos lengyel vagy német példák alapján – a Mátrai Erőmű átalakítására is igényeljünk uniós támogatást. (Megjegyzendő: a Mátrai Erőmű a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc érdekeltsége.) A miniszter – elsősorban a több mint tízezer munkavállaló közvetett-közvetlen helybéli foglalkoztatására hivatkozva – élesen elvetette a Mátrai Erőmű azonnali bezárására vonatkozó, általa ellenzékinek minősített követeléseket. (Ezt környezetvédő civilek mellett az LMP szorgalmazza.) A kormány elsősorban a telephely átalakítását célozza, például megújuló energiás egységekkel. Ugyanakkor a tárcavezető a szén-dioxid-megkötési kísérletekre emlékeztetve a mátrai szénblokkok bezárására sem kívánt céldátumot adni.
A Greenpeace korábban közzétette: a Mátrai Erőmű bezárása önmagában 14 százalékkal csökkentené az ország szén-dioxid-kibocsátását. Így a jelenlegi, 1990-hez képest 32 százalékkal alacsonyabb szintünk pusztán az erőmű bezárásával a 2030-ra vonatkozó 40 százalékos jelenlegi vállalásunk helyett a szakmailag indokoltabb 55 százalékra lenne növelhető. Palkovics László ennek kapcsán úgy fogalmazott: a magyar kormány elsősorban nem az ígéretekre, hanem a végrehajtásra összpontosít. Így most a cél a 40 százalékos szint 2030-as elérése, aminél ugyanakkor akár sikerülhet magasabb érték is. Ennek kapcsán változatlan kérdésnek nevezte, hogy - amiként azt az Orbán-kabinet szorgalmazza - az atomerőművi termelés Brüsszelben elszámoltatóható lesz-e szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésként.
A szélerőművekkel kapcsolatos jövőbeni politikáról még nem született döntés - közölte a miniszter. Mint emlékezetes, az Orbán-kormány három éve – szakértők által élesen vitatott fordulattal – lényegében betiltotta ilyen egységek telepítését. Ugyanakkor sokan abban bíznak, hogy a most készülő új energiastratégia ebben enyhülést hoz. Palkovics László mindazonáltal változatlanul úgy tartja, hogy Magyarországon nem erőteljes a „szélbiztonság”. Így a jövőbeni áramellátást leginkább atom- és a napelem-alapon képzelik el.
