Megtörte hallgatását a szigetországot 2010-2016 között irányító David Cameron, aki a Brexit-népszavazás másnapján dőlt kardjába és nem sokkal később képviselői mandátumáról is lemondott. Mindössze egy évvel azután, hogy 1992 óta először sikerült a Konzervatív Pártnak egyedül kormányt alakítani. Ezt megelőzően, 2010-2015 között a toryk a Liberális Demokratákkal alkottak koalíciót.
Mióta kiköltözött a Downing Street 10-ből, David Cameron teljesen visszavonult a közélettől, For the Record (A történeti hűség kedvéért) címmel szeptember 18-án napvilágot látó visszaemlékezésén dolgozva Oxford melletti otthonában. A brit sajtó színe-java már bepillantást nyerhetett a 752 oldalas könyvbe, de ahogy a The Times szombati számában megjelent Andrew Billen-interjúból kiderült, az újságírók nem készíthettek jegyzeteket a vaskos kötet átlapozása során. A memoárért az 52 éves politikus hírek szerint 800 ezer font (közel 300 millió forint) szerzői jogdíjat vehetett fel a kiadók közötti lázas licitálást megnyerő HarperCollins csoporttól. Ez a tetemes összeg eltörpül a mellett a 4,6 millió font (1,7 milliárd forint) mellett, amit állítólagosan az 1997-2007 közötti munkáspárti kormányfő, Tony Blair söpört be memoárjából.
A The Times és a The Sunday Times ezekben a napokban sorozatban közöl részleteket David Cameron kötetéből, melyet előzetesen közel féláron, 25 font helyett 15 fontért lehet megrendelni a virtuális és fizikai valóságban a könyvesboltokból. A könyv az Etonban és Oxfordban nevelkedett Cameron gyermekkorával és ifjúságával is foglalkozik, többek között kiderül, hogy fiatalon időnként kábítószerezett, sőt, Edward herceg osztálytársaként egyszer káromkodott a királynő jelenlétében. Megrázóan tekint vissza az egykori miniszterelnök hatéves korában elvesztett kisfiára, Ivanra, akit számos fogyatéka, többek között agyhűdése és epilepsziája ellenére sem rejtegetett el a nyilvánosság előtt. Hetekkel a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határideje előtt azonban érthetően a 2016-os népszavazással és a mindenkit frusztráló kilépési tárgyalásokkal kapcsolatos gondolatok és vélemények érdekelnek mindenki legjobban.
David Cameron megragadja az alkalmat, hogy a hosszú csend után megvédje magát a vádaktól, hogy személy szerint felelős Nagy-Britannia háború utáni legsúlyosabb válságáért. Történelmi örökségének megvédése során a volt tory vezető kitart amellett, hogy a 2016-os népszavazás az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) előretörése miatt „elkerülhetetlen” volt. Máig helyesnek tartja, hogy megpróbálta újratárgyalni az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonyát és beleszólást engedett a választópolgároknak. A referendum szerinte „nem csak tisztességes és nagyon is esedékes, hanem szükséges is volt”. A három gyermekének neveléséből divattervező felesége, Samantha tehermentesítése érdekében most nagy részt vállaló Cameron őszintén beismeri, hogy végeredményben „kudarcot vallott”, mert „legnagyobb sajnálatára” nem sikerült elérnie célját: Nagy-Britannia nem maradhatott egy megreformált Európai Unió tagja. Az ex-kormányfő „minden nap gondol a Brexitre, mit lehetett volna másképp csinálni, például a népszavazás időzítésével és az EU-val folytatott tárgyalásokhoz fűzött illúziók felépítésével”. A referendum eredménye „depressziót” váltott ki Cameronból.
Saját imázsának javításán kívül a memoárban és első interjújában David Cameron alaposan elveri a port a Brexit két kormányzati főépítészén, Boris Johnson kormányfőn és saját egykori szoros barátján, Michael Gove-on, aki jelenleg az esetleges alku nélküli kilépésért felelős. Felidézi, hogy Boris „soha nem állt ki az EU elhagyása mellett. A volt tory frontember úgy látja, Johnson „olyan ügyet támogatott, amiben nem hitt és ezt kizárólag saját politikai karrierje érdekében tette”. Michael erősen euroszkeptikus volt, ám egyben liberális, jószívű, együtt érző, racionális konzervatív. „Hogy kerülhetett arra sor, hogy érveket gyártson Törökország EU-csatlakozásáról és valamennyi török Nagy-Britanniába való felkerekedéséről?” - veti fel.
Priti Patel jelenlegi belügyminiszter is megkapja a magáét, amiért a kampány során azt állította, hogy a „vagyonos emberek nem értik meg a bevándorlás problémáit”. Cameron következtetése: „ezek az emberek otthon hagyták az igazságot”. Utólag belátja, engedékenysége hiba volt, Gove-ot és Patelt ki kellett volna tennie a kormányból, Johnson ellen pedig felvállalni a „kék a kék ellen” támadások ódiumát.
A volt kormányfő nyíltan bírálja Boris Johnson jelenlegi stratégiáját, a „keményen dolgozó konzervatívok kizárását a frakcióból, a parlament felfüggesztését és a megegyezés nélküli Brexit fontolgatását”.
