A kontinens sportági felosztásában élen jár Magyarország: az ilyen-olyan módon a sportágba csatornázott állami milliárdok okán a női vonalon egyértelműen, míg a férfiaknál csak majdnem egyértelműen nálunk éri meg a legjobban munkát vállalni egy játékosnak. A hölgyeknél konkrétan Magyarországon játszik a világválogatott A és B sora, míg a férfiaknál csak az egyik fele. Meg kell hagyni, jól sáfárkodnak a pénzesővel a csapatok, mert mindkét nemnél ott vannak a legjobbak között a magyar klubok. Más kérdés, hogy a fedélzeten nem sok magyarral, de ez már nemzetközi trend, nem kell ezen rugózni, mondjuk a válogatott szemszögéből nyilván nem a legideálisabb. Klubvezetőként persze nem a válogatott sikere az elsődleges, de idővel akár ez a vezetői attitűd is szinkronba hozható lesz, amennyiben a kézis akadémiákról megfelelő minőségű magyar játékosok kerülnek ki.
A bajnok és magyar egyeduralkodó Telekom Veszprém az egész európai kézilabdázás bombaigazolását realizálta, amikor a Bakonyba csábította a korszak egyik legnagyobb hatású játékosát: a friss világbajnok, és kétszeres Bundesliga-győztes dán balátlövőt, Rasmus Lauge Schmidtet az egyik legnagyobb riválistól, a Flensburgtól hozta el a Veszprém, vagyis amellett, hogy erősödött, még ellenfelét is gyengítette. Tudására jellemző, hogy a világ legerősebb bajnokságának tartott Bundesligában csak négy pontot veszítettek tavaly, ráadásul ő lett, a bajnokság legjobb játékosa is.
Ugyanebbe a sorba illik Pawel Paczkowski is, a lengyel jobbátlövő Motor Zaporizzsja kötelékét hagyta ott Veszprémért: ő történetesen épp a vasárnapi ellenféltől érkezett. Mondjuk egyelőre nem százszázalékos, négy hónapja műtötték a térdét, rehabilitációja tart, nagyjából két és fél hónap múlva bizonyíthatja, hogy miért nézték ki. Ugyancsak jó spílernek ígérkezik az egyiptomi jobbátlövő Omar Khaled Yahia, aki kora miatt a fiatalság lendületét képviseli. Az egyiptomi Zamalek csapatával megnyerte az afrikai Szuper Kupát, az afrikai Bajnokok Ligáját, és a bajnokságot is. Játéka egy szezon alatt hatalmasat fejlődött, amit az egyiptomi válogatottal a dán világbajnokságon is bemutatott.
Vezetői fronton Veszprémben soha sem szégyenlősködtek a célok kijelölésekor, most sincs ez másképp: a klubvezetés nyíltan deklarálta, hogy ahol a csapat elindul, bajnokság, kupa, Seha Liga és a BL, a végső győzelem a cél. Utóbbi ligában ez még egyszer sem jött össze, az előző szezonban a Vardar Szkopje ellen bukta el a Bajnokok Ligája-finálét a Veszprém, de az már a múlt. A jövő pedig: a csapatot megerősítették, és lehet bármilyen brutálisan nehéz a Final Fourig vezető fél év, a négyes döntőbe jutás alapvető elvárás.
A MOL-Pick Szeged szintúgy nem viccelt a célok kijelölésekor, hiszen az európai élcsapatok által is jegyzet alakulat beverekedte magát a szűk elitbe. Alapvetéssé vált, hogy Szegeden bárki bármikor kihúzhatja a gyufát. Az előző szezonban döbbenetesen jó hatásfokkal játszottak, a Final Fourba jutás titkos esélyeseként említették őket. A legfontosabb meccsen azonban nem sikerült átugrani az akadályt, így lemaradtak Kölnről.
Idén kimondták, szeretnék a Tisza-parton tartani a Magyar Kupát, visszahódítani a bajnoki címet, és a BL végjátéka is prioritás. Ebben új játékosaik segíthetnek, akik nagyon jó nevek a szakmában. Talán a legnagyobb a szerb válogatott jobbszélső, Bogdan Radivojevics, aki egyszer már eljutott idáig, és a Flensburggal meg is nyerte a döntőt. A szupersztárok alkotta Paris Saint-Germaint hagyta ott a Szeged kedvéért a horvát válogatott jobbátlövő, Luka Stepancic, valamint visszatért a kékekhez Mikler Roland, a magyar válogatott kapusa. Rajtuk kívül még a korábbi szegedi ikon, Rosta Miklós fia, junior Rosta Miklós került a keretbe. Rögtön rangadón játszhatnak, ugyanis a BL nyitófordulójában: MOL-Pick Szeged–Barcelona (szombat, tv.: Sport1 17:30), Telekom Veszprém– Motor Zaporizzsja (vasárnap, tv.: Sport1, 17:00) a program.
