Súlyosan tévedett mindenki, aki azt hitte, a westminsteri parlament öthetes bezárásával elcsendesedik a viharos brit politikai élet. Éppen az ellenkezője történt két, egymástól elválaszthatatlan fronton is. Az egyik a parlament szüneteltetésének kérdése, a másik az Operation Yellowhammer, Citromsármány Hadművelet, a kormány felkészülése a megállapodás nélkül bekövetkező Brexit után feltételezett legrosszabb forgatókönyvre.
Mint arról lapunk már beszámoltunk, október 14-e előtti utolsó ülésén a parlament megszavazta, hogy a kormánynak minden lehetséges hivatalos és a közösségi hálón keresztül kommunikált dokumentumot és szöveget nyilvánosságra kell hoznia a már korábban kiszivárogtatott akciótervvel kapcsolatban. Meg kell hagyni, Boris Johnson csapata gyorsan lépett, szerda este közzétette a bizalmas és érzékeny kormányzati papírokat, de a leghatározottabban elzárkózott a magánjellegű üzenetváltások közkinccsé tételétől. Az illetékes miniszter, Michael Gove a képviselőknek ezt a kérését “irracionálisnak és aránytalannak” minősítette. Az iratok az augusztus 2-i állapotokat tükrözik, és mint erről a védelmi miniszter, Ben Wallace beszámolt, a kormány a legrosszabb eshetőségeket vázolta fel, amelyek csak akkor válnának valósággá, ha semmilyen intézkedést nem tenne, de ennek éppen az ellenkezőjéről van szó. A most közzéett ötoldalas összefoglaló kétségtelenül sokkoló elemeket tartalmaz, megkérdőjelezve Boris Johnson korábbi ígéreteit az alku nélküli kilépéssel kapcsolatban.
A közvéleményt leginkább aggasztó veszélyek közé tartozik a teherszállítás komoly, akár két és fél napos késlekedése. A no-deal Brexitet követő napon a kamionok 85 százaléka nem lesz felkészülve a Franciaországgal életbe lépő vámszabályok betartására. A fennakadással, például a Londonban és a Délkelet-Angliában fellépő üzemanyag-hiánnyal hónapokig együtt kell élni. Ellátási zavarok várhatók a gyógyszerek és az élelmiszeripari termékek területén, hozzájárulva az infláció emelkedéséhez, ami elsősorban a szerényebb anyagi körülmények között élőket sújtja majd.
A megrázó prognózis olvastán és az Edinburgh-ban ülésező Skóciai Legfelső Polgári Jogi Bíróság szerdai döntése alapján, mely szerint a parlament felfüggesztése “törvénytelen, ezért érvénytelen”, illetve “megengedhetetlen célja a parlament elnémítása” volt, a Munkáspárt csütörtökön az országgyűlés visszahívását követelte. Sir Keir Starmer, a Labour Brexit-ügyi árnyék-minisztere az Egyesült Királyságra leselkedő “komoly kockázatokra” hivatkozva tartja “minden eddiginél szükségesebbnek” a parlament ellenőrzési és számonkérési missziójának gyors helyreállítását. Ehhez mindenképpen meg kell várni a Legfelső Bíróság keddi ülését és a hét második felére várt döntését a prorogáció törvényességével kapcsolatban. Ha a Legfelső Bíróság jogellenesnek nyilvánítja, a királynőnek minden valószínűség szerint vissza kellene hívnia a parlamentet.
Dominic Grieve volt legfőbb ügyész, a konzervatív frakcióból a múlt héten kizárt “rebellisek” egyike szerint Boris Johnson pozíciója “tarthatatlanná” válna és “nagyon gyorsan le kellene mondania”, ha bebizonyosodna, hogy félrevezette az uralkodót a prorogáció okaival kapcsolatban. Boris Johnson újságírók előtt “abszolúte nem” választ adott arra a kérdésre, vajon “hazudott-e” a királynőnek. A kormányfő emlékeztetett, hogy a végső ítéletet a Legfelső Bíróságnak kell kimondania”. Az ostromlott politikus is világszerte nagy becsben tartott “független intézménynek, az alkotmányosság dicsőségének” nevezte a brit igazságszolgáltatást, ragaszkodva ahhoz, hogy a parlament felfüggesztésének egyetlen célja a királynői programbeszéd, a törvényhozási tervek előkészítése volt. A képviselőknek mind az október 17-i európai csúcsértekezlet előtt, mind után lesz lehetőségük a Brexit-stratégia megvitatására, ígérte ismét a brit kormányfő.
