Magyarország biztonsága érdekében a kormány meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet - jelentett be csütörtökön a Kormányzati Tájékoztatási Központ, a Magyar Közlönyben "hamarosan olvasható" kormányrendeletre hivatkozva.
Az MTI Országos Sajtószolgálatánál megjelent közlemény szerint azért van szükség újra fél évvel meghosszabbítani a válsághelyzetet, mivel „az illegális határátlépési kísérletek továbbra is folyamatosak, csak az idén már 7 ezren próbálkoztak.” Ezzel szemben nemrégiben megírtuk: a kormány.hu-ra feltöltött Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiájából az derül ki, hogy valójában már a kormány szerint sincs migrációs válsághelyzet.
A dokumentumban az áll: „A migrációt kibocsátó országok helyzetének elemzése és a migrációt kiváltó okok ismeretében az elkövetkező időszakban a jelenlegihez hasonló mértékű illegális migrációs tendenciák prognosztizálhatók.” Néhány oldallal a stratégiában leírták, hogy mit jelent a jelenlegi mérték:
Álságos, nem válságos
A Magyar Helsinki Bizottság szerint "álsághelyzet ez, nem válsághelyzet”: mivel a kormány saját törvényét sem tartja be, így 2016 óta nem állnak fenn a válsághelyzet elrendelésének a feltételei.
A válsághelyzetet ugyanis jogszerűen akkor lehetne elrendelni az ezt definiáló törvényjavaslat szerint:
ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt,
vagy két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja.
Ha a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva –egy hónap átlagában a napi ezer főt,
vagy két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt,
vagy egy hét átlagában a napi kétezer főt meghaladja.
Ha bármely olyan, migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.
Jelentések egy alternatív valóságból
A kormány szerint „a balkáni útvonal nagyon aktív, Szerbiában már kritikus a helyzet a migránsok miatt, Bosznia-Hercegovinában is több ezren, Görögországban nagyjából 30 ezren vannak”.
Ezzel szemben a Helsinki Bizottság úgy fogalmaz: a migrációs trendek egész Európában erősen csökkenő tendenciát mutatnak, és a 2015-ös csúcsév előtti időszakot idézik. Magyarországon a visszaesés egyenesen zuhanásszerű: 2015-ben még 177 ezren adtak be menedékkérelmet, 2016-ban 29 ezren, de 2017-ben már csak 3390-en, 2018-ban 671-en és idén az első félévben 265-en. Ez kirívóan alacsony szám nem csak a többi uniós tagállamhoz viszonyítva, de a 2015 előtti hazai adatokhoz képest is.
Jól jön, ha pályáztatás nélkül kell költeni
A Bizottság szerint a törvényellenesen fenntartott „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” nem csak a menekülők távol tartására, megalázására és jogfosztására nyújt lehetőséget a kormánynak, de arra is, hogy a hatóságok megkerüljék a szigorú közbeszerzési és versenyszabályokat. A rendőrség például 2017-ben erre hivatkozva vásárolt több száz autót pályáztatás nélkül 15 milliárdért.
A Kormányzati Tájékoztató Központ maga is elismeri, hogy Magyarország saját erejéből 2015 óta összesen 504 milliárd forintot fordított a határvédelemre - ebből elvileg 270 milliárdot fordítottak a kerítésre, de tízmilliárdok jutottak a rendőrség készségeit fejlesztő beruházásokra is.
