Ahány sportág, annyi kvótaszerzési szabály. Vannak egyszerűbb és kevésbé követhető selejtezős rendszerek. A MOB a sportági szövetségektől kapott szakmai anyagok és az olimpiai sportágak nemzetközi erőviszonyainak elemzése után július végén a 144-179 közötti magyar sportolói létszámot tűzte ki célul. A nagy szórás oka elsősorban a csapatsportágak bizonytalan helyzetével magyarázható, egyelőre ebben a kategóriában még nincs kvóta, de két válogatott kijutása máris 25-30 fővel növelné a küldöttség létszámát.
Vannak sportágak, ahol a versenyzők az elért eredményeikkel saját maguknak szereztek olimpiai részvételi jogot, például öttusában Kovács Sarolta és Demeter Bence. Vívásban is a világranglista alapján alakul ki a tokiói mezőny, annyi csavarral, hogy nagyon fontos a csapat szereplése a Vk-versenyeken. Azok az országok, melyek ott lehetnek a nyári játékokon a csapatversenyben, egyéniben három sportolót indíthatnak - ha a vívó a világranglistás helyezésével rászolgált erre -, amelyik nemzet nem érdekelt a válogatottak vetélkedésében, egyéniben csak egy vívót nevezhet, ha van olyan sportolója, aki a világranglistán elfoglalt helyezésével rászolgált az olimpiai részvételre.
A szegedi olimpiai kvalifikációs kajak-kenu-világbajnokságon a magyarok öt férfi és hét női kvótát szereztek, ez a szám jövő tavasszal egy olimpiai selejtezőversenyen növelhető. Hogy végül kik lehetnek ott a japán fővárosban, erről a szövetségi kapitány dönt. Magyarországon a nagy világesemények előtt válogatóversenyek szoktak dönteni, ezek színvonala gyakran magasabb egy olimpiai- vagy világbajnoki döntőnél is.
Még kuszább a helyzet atlétikában és úszásban, ahol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) úgynevezett A-szinteket határoz meg minden versenyszámban. Ezek bármilyen, a NOB által hitelesített versenyen teljesíthetők jövő tavaszig. A kvalifikációs időszak lezárulása után összesítik az A-szintet teljesítők számát, és egyenként értesítik a tagországokat, hogy hány sportolót küldhetnek a játékokra a szintet teljesítettek közül. Mivel az olimpiai programban nem lehet eltérni a maximálisan engedélyezett sportolói létszámtól, atlétikában és úszásban kevesebb magyar sportoló lehet ott az olimpián, mint ahányan teljesítették a NOB által meghatározott követelményt. Ez minden országra igaz, senki sem tud minden sportolót benevezni, aki teljesítette a szintet. A szövetségi kapitányok feladata eldönteni, hogy kik maradnak itthon, általában a szintet elérők fele-harmada nem tud ott lenni az olimpián. A szakvezetők jellemzően ilyenkor azt vizsgálják meg, kitől remélhető érem vagy kimagasló eredmény az olimpián vagy a világranglistán elfoglalt helyezés alapján döntenek az utazók kilétéről. Az atlétáknál négyen, az úszóknál tizennégyen teljesítették eddig a kvalifikációs szintet.
Atlétikában 2020. június 29-ig, úszásban egy hónappal korábban, május 30-ig lehet teljesíteni az A-szinteket. Más a helyzet a nyílt vízi úszóknál, ők a kvangdzsui világbajnokságon szerezhettek névre szóló kvótát, egyedül a 10 km-es szám szerepel a tokiói programban, a vb első tíz helyezettje ebben a versenyszámban már biztos már olimpiai résztvevő. A magyarok közül Rasovszky Kristóf negyedik lett, az ő kvótája már biztos, a többiek számára egy selejtezőt rendeznek, melynek helyszíne és időpontja még nem ismert.
Nincs még csapatkvóta
Egy-egy olimpiai szereplés megítélését jelentősen befolyásolja, milyen eredményeket sikerül elérni a csapatsportágakban. A kétezres évek elején a Kemény Dénes irányította férfi vízilabdázók szállították az aranyérmeket (2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is nyertek a pólósok), a legutóbbi két olimpián viszont már nem sikerült érmet szerezni a csapatsportágakban.
A 2012-es londoni játékokon a férfi kézilabdázók és a női vízilabdázók negyedikek lettek, a férfi pólócsapat ötödikként zárt. Négy évvel később már csak a női és férfi vízilabda-válogatott jutott el a nyári játékokra, az eredmények nem változtak: a nők a negyedik, a férfiak az ötödik helyen végeztek. A tokiói játékokra eddig még egyetlen válogatott sem szerzett kvótát, mivel a nyári kvangdzsui vb-t mindkét nem képviselői negyedikként fejezték be. (A kvótához vb-döntőt kellett volna játszani.) Javítási lehetőség a januári budapesti Európa-bajnokságon lesz, ahol az aranyérem jelent biztos tokiói részvételt, de úgy is ki lehet jutni, ha csak kvótával már rendelkező együttes előzi meg a magyarokat. Ha ez az út sem járható, akkor jövő tavasszal egy olimpiai selejtezőtorna jelenti az utolsó szalmaszálat.
A kézilabdázóknál egyezik a kvalifikációs szisztéma a nőknél és a férfiaknál. A női együttes ott lesz Tokióban, ha megnyeri az idei decemberi világbajnokságot és pályára léphet az olimpiai selejtezőtornán, ha a vb-n az első hét helyezett között végez. A férfiaknak ez már nem sikerült a vb-n, ők csak az Európa-bajnokság megnyerésével juthatnak el a japán fővárosba, amire nagyon csekély az esély. Akkor is olimpiai résztvevők, ha ezüstérmesek lesznek és a fináléban a világbajnokként már kvótás Dánia győzi le őket, de ez már inkább csak elmélkedés, mint reális esély.
