Az Oscar-jelölt Koreeda Hirokazu Az igazság (La verité) című művének világpremieres gálavetítésével elindult a világ legrégebbi filmfesztiválja a velencei Lidón. Alberto Barbera igazgató nagyon sok női történetet ígért nekünk, Koreeda pedig ezt biztos kézzel hozta. Szerencsére a japán nagymester nem esett abba a hibába, hogy első angol nyelvű filmjében totális csődöt mond, mint több ázsiai kortársa. Igaz, Az igazság olyan értelmiségi szuperérzékeny giccs, ami viszont már nem annyira markáns, hogy magába foglalja a rendezői kézjegyet. Igaz, abból a szempontból továbbra is konzekvens, hogy olyan dolgokat hoz ki színészekből, karakterekből, mint arra kevesen képesek.
Például, aki már végtelenségig unja Catherine Deneuve rutinszerű időskori játékát, most masszívan elcsodálkozhat, mert a díva régen volt ennyire ösztönös a vásznon. Van egy film a filmben jelenet a műben, amikor az idős színésznőnek meg kell erőltetnie magát, hogy egy jelentben hozza a csodát. Nehezére esik neki, elvégre minél idősebbek vagyunk, annál nehezebb levetni az álarcainkat. Deneuve megoldja, a néző meg lenyűgözve néz – és bámul, ahogy a nagybetűs moziknál muszáj.
Az igazság egyébként egy családi tabló az idős francia filmdívával, Fabienne-nel (Deneuve) az élen, aki nagyon rossz viszonyt ápol forgatókönyvíró lányával, Lumirral (Juliette Binoche), aki férjével, a másodvonalbeli amerikai színész férjével (Ethan Hawke) és közös lányukkal érkezik a családi házba, de végül rendeződnek a viszonyok – persze nem kis csaták és viták után. Ha úgy tetszik, a figurák sötét oldalát hozzák a felszínre, nem mellékesen, mindez intelligens humorral megtámogatva.
Mint Koreeda Velencében elmondta: 2003-ban írt egy színművet, ez egy színész öltözőjében játszódott volna, ez volt a film alapja. Ebből azért lett forgatókönyv, mert Catherine Deneuve megkereste 2011-ben, hogy szeretne egy filmjében főszerepet játszani. Találkoztak Párizsban, Cannes-ban, sőt Japánban is, mire Koreeda úgy döntött, elfogadja a színésznő javaslatait és átírja „nyugati családi keretek közé” a könyvet. Deneuve elmondta, hogy nagyon érdekes volt a közös munka, mivel Koreeda nem beszél, csak japánul, de mimikával és fizikai „jelenléttel” instruálta őt. Arra az újságírói kérdésre, hogy mennyi a közös Fabienne karakterében és Deneuve saját személyiségében, a színésznő azt mondta: semmi, de megérti a figurát. Mint minden karakter, akit életében eddig eljátszott.
