Kevesebb gyerek született és többen haltak meg az idei első félévben, mint 2018 januárja és júniusa között, tovább csökkent az ország népessége – adta közre a friss adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Vagyis továbbra sincs családpolitikai áttörés: 2010 óta az egyik évben jobb, a másikban rosszabb eredmények születnek, hol alulról közelít a gyerekszám a 90 ezerhez, hol pedig felülről.
Az idei első félév alig 42 ezer újszülöttje alapján sokan kongatják a vészharangot, hogy 2019 lesz a mélypont, csakhogy nem lehet egyszerűen megduplázni az év első felének eredményét, a gyakorlat ennél sokkal bonyolultabb. A KSH 1949-ig visszamenően tárolja a születések havi megoszlását is, ezekből a statisztikákból pedig az derül ki, hogy júliusban, augusztusban és szeptemberben rendre több gyerek születik, mint a téli és tavaszi hónapokban. Az várható tehát, hogy december 31-ig megint alulról közelíthetünk a 90 ezerhez. Figyelembe kell venni a KSH Magyarország 2018 című összesítésében szereplő indoklást is, hogy 2017-ről 2018-ra 20 ezerrel lett kevesebb a szülőképes korú nő az országban, s 2019-re sem lettek többen.
Az ország lakosságának egyre növekvő természetes fogyását nemcsak a születések számának csökkenése okozza, hanem főként az, hogy az idén például 25 ezerrel többen távoztak az élők sorából, mint ahány gyerek június végéig született. A KSH magyarázata szerint most éppen a túl korán érkezett influenzajárvány okozta a kimagasló halálozást, de hasonló összefoglalókban okként szerepelt már a járvány új törzse, elhúzódása és az idősekre nézve különösen veszélyes volta is. Az egészségügyi ellátórendszer hibái és területi aránytalanságai még nem kerültek elő a statisztikák állami elemzésében.
A születések és halálozások egyenlege szerint 2018-ban több mint 41 ezer fővel csökkent a lélekszám. A házasságkötések száma viszont 8 százalékkal megugrott a múlt év elejéhez képest: idén június végéig 24 ezren kötötték össze az életüket papíron is, ehhez adódik majd hozzá a nagy nyári esküvői dömping számsora. Tavaly egész évben 50 ezer házasságot anyakönyveztek, várhatóan az idei adat meghaladja majd ezt.
Magyar kutatók is részt vettek egy közelmúltban bemutatott uniós felmérésben, amely 19 ország családpolitikai intézkedéseinek hatását vizsgálta. Az adatok azt mutatják, hogy „ a családtámogatási rendszernek összességében véve igen alacsony a hatása a születésszámra”, az intézkedések leginkább a harmadik gyermek vállalását segítik, az első babát azonban csak akkor vállalják a párok, ha az anyának van biztos állása, és jók a kilátásai a munkapiaci visszatérésre.
Ahogy a napokban megírtuk, a kormány a jövő évi költségvetésben a családtámogatások közé sorol 2227 milliárd forintot, de még nem bizonyosodott be, hogy valóban van és lesz kézzelfogható haszna a horribilis összeg elköltésének.
