Szülők, de még az óvodapedagógusok sem tudják, hova forduljanak majd, ha kérelmezni szeretnék, hogy egy hatéves gyermeknek ne kelljen kötelezően iskolába mennie jövő év szeptemberétől. A kormány ugyanis a köznevelési törvény módosításával – amit júliusban fogadott el a parlament – megszüntette a rugalmas iskolakezdést: aki adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie – akkor is, ha épp augusztus utolsó napjaiban lett hatéves.
Eddig az óvoda a szülővel együttműködve dönthetett arról, hogy a gyerek egy évet még óvodában maradjon, ám ezt a lehetőséget megvonták tőlük, az iskolaérettség megállapításának joga az államhoz került. A kérelmeket legkésőbb január 15-éig kell benyújtani a felmentést engedélyező állami szervhez, csakhogy a kormány sem a törvénymódosítóban, sem annak végrehajtási rendeletében nem határozta meg, melyik ez az állami szerv.
– A gyerekem jövő nyáron lesz hatéves, a törvény szerint szeptemberben iskolába kell mennie, de én még nem szeretném. Az óvodavezetőt hiába kérdeztem, ő sem tudta megmondani, hova küldjem majd a kérelmemet – mesélte lapunknak egy szülő. Van egy másik, iskoláskorú gyereke is, aki már majdnem hétéves volt, amikor első osztályba lépett. Tapasztalatai szerint egyébként is az jellemző, hogy hét vagy akár nyolcéves korban kezdik el az iskolát a gyerekek.
Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője szerint jelenleg teljes a káosz. – Egyrészt a januári határidő túl korai, ilyenkor még sok szülő bizonytalan. Másrészt ha olyan döntés születik, amivel a szülő nem ért egyet, csak perelni tud, egy ilyen eljárás viszont hónapokig, akár az iskolakezdés utánig is eltarthat – mondta. Szerinte az is kétséges, hogy valóban szakmai döntés születik egy állami hivatalban: tízezres nagyságrendben érkezhetnek kérelmek, néhány hét alatt pedig képtelenség lesz részletes szakértői véleménnyel alátámasztott döntéseket hozni.
Bódis József oktatási államtitkár egy nyilatkozatában megemlítette, az Oktatási Hivatalhoz (OH) kerülnek majd a halasztási kérelmek, ám Miklós György szerint az csak tovább bonyolítja a helyzetet, ha minden kérelmet központilag kell majd elbírálni.
– A köznevelési törvény módosításai között ezt tartom a legkártékonyabbnak, olyan gyerekek is iskolába kerülhetnek, akik arra még nincsenek felkészülve – erről Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógiai tagozatának elnöke beszélt lapunknak. Szerinte a törvény azzal kapcsolatban sem fogalmaz egyértelműen, az óvodapedagógusok, óvodavezetők szakmai véleményét figyelembe veszik-e a döntéseknél, a szöveg szerint ez nem kötelező, csak egy lehetőség. Ha mégis a gyerekeket ismerő óvónők véleménye alapján döntenek majd, akkor viszont semmi értelme nincs a törvénymódosításnak azon kívül, hogy az eljárás hosszabb és bürokratikusabb lesz.
A felmerülő kérdésekkel kapcsolatban kerestük az OH-t, ám cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.
