Az előzetes híreknek megfelelően Maróth Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi alelnökét nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatói Hálózat (ELKH) Irányító Testületének élére. Ez az a szervezet, amely az MTA-tól elvett kutatóhálózatot felügyeli majd. Noha a szaktárca szerint Maróth konszenzusos jelölt volt – vagyis elnökké választását Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője mellett Lovász László MTA-elnök is jóváhagyta –, a hvg.hu akadémiai forrásokra hivatkozva azt írta: Lovász „diktátumszerű” ajánlatot kapott, és az utolsó percekig fontolgatta, támogassa-e Maróth jelölését.
Maróth Miklós ismert, Széchenyi-díjas és Corvin-lánccal is kitüntetett klasszika-filológus – aki sosem rejtette véka alá az Orbán-kormány iránti elköteleződését. 2015-ben kormányzati körökben akár köztársasági elnökként is el tudták volna képzelni. A kormányközeli sajtóban többször hangoztatta muszlimellenesnek is mondható nézeteit, 2017 októberében mégis elkísérte Orbán Viktort Jordániába, ahol a magyar miniszterelnök a terrorizmus támogatásával gyanúsított Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel találkozott. Az ITM és az MTA közti vitákban a minisztériumot képviselte.
A kutatóintézeteket irányító testületbe az elnök mellett hat tagot az MTA, hatot az ITM delegál, de mint arra az Akadémiai Dolgozók Fóruma korábban többször figyelmeztetett, ha olyan személy kerül a testület élére, aki a kormánnyal szimpatizál, az MTA delegáltjait bármikor könnyen leszavazhatják. A hazai tudományt meghatározó döntések megszavazásakor ugyanis elegendő lesz az egyszerű többség.
Közben megtudtuk: az innovációs minisztérium képviselői – köztük Palkovics László miniszter és Szigeti Ádám helyettes államtitkár – személyesen kereste fel az elmúlt két hétben a kutatóközpontok főigazgatóit és intézetvezetőit, hogy a szeptembertől az eddiginél is szigorúbb kormányzati felügyelet alá kerülő kutatóhelyek állapotáról érdeklődjenek, valamint meggyőzzék a tudósokat: nem kell tartaniuk az átszervezéstől.
– Nem mondhatni, hogy túlságosan nyugodtak vagyunk – nyilatkozta lapunknak az egyik kutatóintézet vezetője. Mint mondta, Palkovics látogatásakor érdeklődtek az intézet jövőbeni finanszírozásáról, ám a miniszter azzal hárította a kérdést, hogy ez az ELKH Irányító Testületének hatásköre lesz, ami szeptember elsején kezdi meg működését, ezt követően az ITM már nem fog beleszólni az irányításba. Ez azonban nem teljesen igaz: lapunkhoz eljutott Szigeti Ádám innovációs helyettes államtitkár levele, amit kedden küldött el a kutatóközpontok főigazgatóinak. Ebben azt írja, év végéig egy Projekt Irányító Bizottság fogja ellátni az ELKH létrehozásának szakmai felügyeletét, melynek elnöke Palkovics miniszter lesz.
A tudósok elbizonytalanodása abban is megmutatkozik a lapunknak nyilatkozó intézetigazgató szerint, hogy náluk az utóbbi egy évben mintegy duplájára nőtt a felmondások száma. – Eddig is volt mozgás, de most már alig tudjuk tartani az állományi szintet. Fiatal kutatói álláshelyet keveset, 3-4-et hirdetünk egy évben, de már ezeket sem tudjuk feltölteni – mondta.
Hasonló helyzetről számolt be egy másik kutatóintézet vezetője is: az elmúlt hónapok rendkívül bizonytalan helyzetet teremtettek, amely egyfelől hatással volt a dolgozók hangulatára, másrészt a finanszírozásban is voltak olyan időszakok, amikor azt sem tudták, egy hét múlva miből gazdálkodhatnak. Egyes területeken például lasszóval kell fogni a fiatal kutatókat, de amikor akadt jelentkező, nem tudott szerződést kötni velük. Úgy összegzett: nem örül a hálózat kormányzati „einstandjának”, de a bizonytalan helyzetnél már a biztos rossz is jobb lenne.
Az egyik kutatóközpont főigazgatója ellenben úgy látja, annyira még nem tragikus a helyzet. – Év elején ugyan volt nyomásgyakorlás a minisztérium részéről a finanszírozás visszatartásával, de mostanra minden kutatóintézet megkapta a költségvetésben meghatározott pénzét. Egy „hétköznapi kutató” szintjén még nem történtek nagy változások, nem lett vége a világnak – mondta. Szerinte az „igazság pillanata” októberben-novemberben jön el, ekkora derülhet ki ugyanis, hogy a jövő évi költségvetésben meghatározott forrást hogyan osztják el a kutatóközpontok, intézetek között.
Az intézmények 2020. évi támogatása 21,5 milliárd forint, infrastruktúra-fejlesztésre és felújításra pedig 1,9 milliárd forintot különített el a kormány. A főigazgatók jelezték, a fiatal kutatók pályán tartásához jelentős béremelésre lenne szükség – egy kezdő kutató nettó 150-160 ezer forintot keres –, ám az nem biztos, hogy erre is lesz fedezet.
