Amióta 2005-ben kifutott az utolsó vonat a Józsefvárosi pályaudvarról - az elsőt 1867-ben indították el -, a Kerepesi temető és az egykori Ganz-Mávag gyártelep közé beszorult, mintegy három hektáros terület mindig befektetőkre várt. (A telek szomszédságában álló, sok-sok vihart megélt, de megnyílni továbbra sem tudó Sorsok Háza aligha elégíti ki a jogos fejlesztési várakozásokat.)
A vasúti forgalom megszűnése után Budapest egyik gazdasági centrumává vált a négy Tigris piac, amelynek összességében mintegy 40 ezer négyzetméternyi bódévárosa naponta közel 1500 embernek adott mindennapi elfoglaltságot, jövedelmet. Már működésének első évében, az 1990-es évek elején forgalma meghaladta az egymilliárd forintot, a nyeresége pedig a százmilliót. Gyors fejlődését elősegítette, hogy a kereskedők a vám- és adószabályokat meglehetősen lazán kezelték, és az alacsony árak nemcsak a hazai vásárlókat csábították, hanem az áruk felvásárlásában élen járó ukrán, jugoszláv utódállambeli és lengyel nagykereskedőket is.
Amikor a józsefvárosi önkormányzat 2013-ban végre rászánta magát arra, hogy - nem kis csetepaték árán - felszámolja a piacot, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetőjének, a városrész akkori polgármesterének egy elvbarátja jogosan mondhatta rá, hogy bátor ember. Kocsis Máté négy esztendeje amolyan búcsúbeszédében elő is adta vízióját: itt bizony egy sport- és szabadidőközpont lesz, mégpedig négymilliárd forintból. Majd teltek-múltak az évek, egy kapavágás nem sok, annyi sem történt a Kőbányai út induló szakaszának a mentén. Kicsit változott - legalábbis a szavak szintjén - a helyzet, amikor tavaly időközi polgármestert választottak a városrészben, és a kormánypárti politikus a sport- és szabadidőközpont tervével kampányolt. Miután azonban a helyi polgárok bizalmat szavaztak számára, ismételten a feledés homálya borult a tervekre.
Egészen idén július közepéig, amikor a nagyszabású elképzelés egy részét támogatandó, a kormány úgy döntött, hogy egy tízmedencés strand- és gyógyfürdő beruházásának előkészítésének támogatására 200 millió forintot biztosít. Az összeg értesüléseink szerint a kútfúrás költségeit fedezné. További részleteket azonban a többszöri ígéretek ellenére, végül szabadságolásokra hivatkozva nem sikerült megtudnunk az önkormányzattól.
Teljesen új fürdő az 1980-as évek vége óta nem épült Budapesten, az utolsó a zuglói Paskál volt. Józsefvárosban most még csak pár látványterv készült el a tervezett strandfürdőről, amely gyűrű formájú lesz, a középen egy nyitott udvarral. A tervek szerint a létesítményben helyet kapna egy gyógyászati részleg, egész évben működő élményfürdő – kinti és benti medencékkel –, gyermekrészleg, szaunák, gőzkamrák, nyári strandrész, illetve a szükséges kiszolgáló helyiségek. Összesen 5800 négyzetméter épület épülne meg 5800 négyzetméteren, körülbelül 10 medencével. A fürdő befogadóképességét mindössze 450 fősre tervezik, 200 állásos gépkocsi- és 200 állásos kerékpárparkolóval. S mivel Budapest a hévizek fővárosa, nem csoda, hogy a kiszemelt terület alatt 1300-1400 méter mélységben 70-72 fokos hőmérsékletű víz találtak, melynek összetétele megegyezik a Széchenyi és a Paskál fürdő alatt lévő forrásokéval.
