Sötét képet fest a magyar jogállamiságról korrupciós helyzetről szóló, frissen nyilvánosságra hozott két jelentés, melyet a GRECO, vagyis a Korrupció Elleni Államok Csoportja készített a 2017-es és a 2018-as évről.
A helyzet súlyosságát mutathatja, hogy a beszámolót csak hosszas vonakodás után hozhatták nyilvánosságra: Magyarország ugyan a csoport tagja, de 2017-től nem járult hozzá a róla szóló éves GRECO-anyagok publikálásához – ezt rajtunk kívül csak (a nem éppen demokratikus működéséről ismert) Fehéroroszország tiltotta meg a 49 résztvevő tagállam közül.
Hogy hamarosan mégis bemutatják a jelentést, azt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter árulta el a közelmúltban, igaz, hangsúlyozta, hogy az anyag csak a kormány észrevételeivel együtt jelenhet meg. A GRECO képviselete egyébként már tavaly, budapesti látogatásán kérte kormánytól a dokumentum publikálásának engedélyezését. A GRECO most két anyagot, a 2017-es és a 2018-as beszámolót is közzétette.
A hazai állapotokat a csoport legtöbbször kiábrándítónak vagy aggasztónak nevezi, és a magyar hatóságok szűkszavúságára is kitérnek – a GRECO sok esetben másfél év után is csak annyi választ kap tőlük egy-egy konkrét ügyről, hogy „nem történt előrelépés”.
A szervezet épp ezért határozottan ajánlja az érintetteknek, hogy tegyenek mérhető lépéseket több ügyben is:
tegyék átláthatóbbá a jogalkotási folyamatokat a Parlamentben,
szabályozzák a parlamenti képviselők és lobbisták kapcsolattartásának kereteit,
készüljön új magatartáskódex a képviselők számára, hogy ne kerüljenek pozíciójukkal összeférhetetlen helyzetbe,
egységesítsék a vagyonnyilatkozatok formáját,
felül kell vizsgálni a képviselőknek túl nagy védettséget adó mentelmi jog intézményét,
és szigorúbb felügyelet kell mind a vagyonnyilatkozatok, mind a mentelmi jog ügyében.
A GRECO-jelentések szerzői aggasztónak találták a bírói függetlenség magyarországi helyzetét, szerintük az Országos Bírói Hivatalt vezető Handó Tünde túl nagy hatáskörrel bír, kinevezések, mandátum meghosszabbítások szempontjából egyaránt.
Ahogy ígérte, a kormány a jelentés publikálásának napján közölte saját észrevételeit: A Belügyminisztérium közleménye szerint fontos eredménynek tekintik, hogy
„Magyarország a már megtett intézkedéseivel is emelt fővel áll a nemzetközi összehasonlítás elé: a korrupciós jellegű büntetendő cselekményekre vonatkozó valamennyi ajánlást teljesítette, és a többi ajánlás területén is megelőz számos EU-tagállamot” – áll a közleményben.
A belügy azt is hangsúlyozza, hogy az ajánlatok átültetésekor az ország érdekei szerint járnak el, ezért fenntartják a jogot arra, hogy véleménykülönbség esetében ragaszkodnak a saját állásponthoz.
Ami a kormány szerint mintaértékű korrupcióellenes fellépést illeti, a napokban derült ki, hogy Orbán Viktor is tudott a botrányos Microsoft-szerződésekről, amik miatt most az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálatot indít.
Korábban pedig simán lemondtak az Orbán-vej Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-projektek uniós finanszírozásáról. A botrányos közvilágítási program így 13,2 milliárd forintba került az adófizetőknek. Az ügyben indított rendőrségi eljárás nem meglepő módon bűncselekmény hiányában zárult le.
