A görögdinnye nem Görögországból, hanem vélhetően Afrikából származik. A legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt Egyiptomban történt. A 10. században már termesztették Kínában, amely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták Európába.
A termés alakja lehet gömb, tojásdad, de hengeres is. Egy példány 2–15 kilót is nyomhat. Az 1–2 centi vastag héja lehet fehéres, világoszöld, középzöld, kékes- vagy feketészöld, felülete sima vagy enyhén barázdált, a rajzolata pedig csíkos vagy márványos. A gyümölcshús is változatos: fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros vagy vérvörös is lehet.
Hűsít
A görögdinnyét a könnyű emészthetősége kedvelt nyári gyümölccsé teszi. Rosttartalma segíti a vastagbél működését, javítja a közérzetet. Hozzájárul a testhőmérséklet és a vérnyomás csökkentéséhez, de segít kitakarítani a káros anyagokat, és a bőrnek is jót tesz. Magas víztartalma jól jön, amikor pótolni kell az izzadással elvesztett folyadékot, vitaminokat és ásványi anyagokat. Természetes vízhajtó hatása miatt jót tesz a vese egészségének, serkenti a működését, csökkenti a vérben található húgysav mennyiségét, megakadályozza a vesekövek kialakulásának esélyét is. Mivel a dinnyefogyasztás fokozott vizeletürítéssel jár, annak is érdemes sokat ennie, aki húgyúti fertőzésekre, gyulladásokra hajlamos. A görögdinnye a magas béta-karotin tartalmának köszönhetően a szemet is védi.
Mivel sok benne a kálium és a magnézium, hatékony a vérerek egészségének, rugalmasságának megőrzésében, sokat tesz az érszűkület megelőzéséért is. A görögdinnyében van C-vitamin, kalcium, magnézium, kálium is, tartalmaz A-, B1-, B3- és B6-vitamint, valamint sokféle karotinoidot – likopint -, amelyek erősítik az érfalakat, és megakadályozzák a vérrögök kialakulását.
Örök kérdés: maggal vagy nélküle?
Bár a legtöbben kidobják a görögdinnye magját, kutatások szerint a megtisztított és megszárított dinnyemag kifejezetten jót tesz a szervezetnek. A benne található proteinek, vitaminok, ásványi anyagok segítenek a szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelemben, javítják a kognitív képességeket és a memóriát.
Hogyan válasszunk érettet?
Mivel a görögdinnyét a biológiai érettség állapotában fogyasztjuk, azaz nem utóérő, nem mindegy, hogy milyet viszünk haza. Szakértők szerint minél kerekebb, annál jobb. A nagyon világos vagy fehér színű folt nem jó jel, azt jelenti, a gyümölcs még nem elég érett, a sárgás szín az optimális. A Nébih összeállításából kiderül, hogy a termelők a dinnyetáblán több helyről vett minták megkóstolása alapján döntik el a betakarítás időpontját, vagyis azt, hogy érett-e már a dinnye. Vásárláskor ízminta nélkül is eldönthető, megfelelő dinnyét választottunk-e. Árulkodó lehet a dinnye kocsánya, hiszen az érett gyümölcsnek már nincs szüksége az anyanövényre, ezért a kocsány száradni, barnulni kezd. Az erős, friss, zöld kocsányú dinnye valószínűleg még nem érte el a teljes érettséget.
A csíkos héjú fajtáknál érdemes a színre is figyelni, a világosabb csíkoknál megjelenő halvány vajszín az érett állapotot jelzi. Kopogtatás helyet jobb, ha nyitott tenyérrel megütögetjük, de az ekkor hallott kongó hang is sokszor csupán arra utal, hogy a dinnye belseje nincs megszakadva, magas a víztartalma. Ez leginkább a szezon végén érdekes, amikor már arra is ügyelni kell, hogy ne legyen túlérett, belül löttyedt a gyümölcs.
/Forrás: Wikipédia, HáziPatika, Mindmegette, EgészségKalauz/
