Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság következő elnöke. Ő az első nő, aki betöltheti az EU legfontosabb intézményének, az uniós jogszabályok kezdeményezéséért és végrehajtásáért felelős 35 ezer fős testületnek a vezetői posztját. Ha minden a tervek szerint halad, november 1-jén elfoglalja Jean-Claude Juncker székét.
A német kereszténydemokrata politikus a 733 leadott szavazatból 383 igen és 327 nem voksot kapott. 23-an tartózkodtak és egy képviselő érvénytelenül szavazott. Von der Leyen csak kilenc szavazattal kapott többet a szükséges 374-nél, ami arra mutat, hogy még mindig nagy ellentábora van az Európai Parlamentben. Öt évvel ezelőtt Juncker 729 leadott szavazatból 422-őt szerzett meg, vagyis jóval nagyobb támogatást élvezett. A Von de által Leyen vezetett Európai Bizottságnak nem lesz könnyű dolga az intézményközi csatározásokban.
A titkos szavazás eredménye arra mutat, hogy az összesen 444 tagot számláló három legnagyobb frakció nem állt ki mellette. A kereszténydemokraták kivétel nélkül támogathatták, de a szocialistáktól és a liberálisoktól is veszíthetett voksokat. Az euroszkeptikusok és a radikálisok – néhány kivétellel – valószínűleg egységesen elutasították.
A 21 magyar EP-képviselőből csak ketten nyomtak nem gombot az esti voksoláson: a szocialista Ujhelyi István, aki jelölésének módja miatt utasította el Von der Leyent, és a függetlenek között helyet foglaló jobbikos Gyöngyösi Márton. Ha más-más okokból is, a Fidesz, a Demokratikus Koalíció és a Momentum tagjai egységesen mögé álltak.
Az új bizottsági elnökUrsula Gertrud von der Leyen (született Albrecht) 1958. október 8-án látta meg a napvilágot Brüsszelben, és ott is nevelkedett. Apja, Ernst Albrecht az első európai köztisztviselők közé tartozott. Ursula anyanyelvi szinten beszéli mind a németet, mind a franciát. Az európai bizottsági elnöki tisztségéről megejtett szavazás előtt bejelentette, lemond német védelmi miniszteri posztjáról, amit 2013 óta töltött be. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagjaként ő volt az első nő, aki a német védelmi tárcát irányította.
Brüsszelből Hannoverbe költözött 1971-ben, amikor apja politikai pályára lépett, majd 1976-ban Alsó-Szászország miniszterelnöke lett. A hetvenes évek végén Londonban közgazdaságtant tanult. Hogy vezető politikus apja miatt ne legyen kitéve terrorveszélynek, álnéven, Rose Ladsonként diákoskodott. A Ladson név annak az apai dédanyjának a vezetékneve volt, aki az Egyesült Államokból, a dél-carolinai Charlestonból származott, ültetvényes családból. 1987-ben orvosi diplomát szerzett Hannoverben, és nőgyógyászatra szakosodott. Hét gyermek anyjaként a kilencvenes évek egy részében családanyai szerepet töltött be. Négy évig élt a kaliforniai Stanfordban, ahonnan 1996-ban tért vissza Németországba.
A kilencvenes évek végén kapcsolódott be a politikába a hannoveri térségben. Alsó-Szászország kormányában 2003 és 2005 között kabinettag volt. A szövetségi kormánynak 2005-ben lett tagja, először – 2009-ig család- és ifjúságügyi miniszterként, majd 2013-ig munka- és szociálisügyi miniszterként. Ezután vette át a védelmi minisztériumot Thomas de Maizière-től. Ő az egyetlen, aki kezdettől fogva, megszakítás nélkül tagja volt Angela Merkel kancellár kormányainak. Egy ideig úgy emlegették, mint Merkel lehetséges utódját, illetve mint esetleges jövőbeli NATO-főtitkárt.
Az Európai Bizottság elnökévé történt megválasztásával Ursula von der Leyen az első német a testület élén, azóta, hogy Walter Hallstein 1958 és 1967 között ellátta ezt a tisztséget, valamint ő az első nő, aki a Bizottság vezetője lett. (K. J.)
Novemberig áll össze a csapatAz új Európai Bizottság elnökének a megválasztása után az új elnöknek a nyár folyamán kell összeállítania a nemzeti jelöltekből álló csapatát. A teljes biztosi testületet csak október végén választják meg, azt követően, hogy az egyes portfóliókért felelős biztosjelöltek szeptemberben, illetve zömmel októberben több hosszú és átlátható, nyilvános parlamenti meghallgatás során bizonyítják rátermettségüket, hozzáértésüket és tapasztalatukat. Az új Bizottság, ha minden jól megy, november elsején kezdi meg működését.
Az ahhoz vezető eljárásnak az a menete, hogy a Tanács, egyetértésben az Európai Bizottság megválasztott elnökével, listát állít össze a biztosjelöltekről. A lista minden tagállamból egy-egy jelöltet tartalmaz. A biztosjelöltek a javasolt portfóliókért felelős parlamenti szakbizottságok újonnan megválasztott képviselői előtt mutatkoznak be. A bizottságok ezt követően zárt ajtók mögött értékelik az egyes jelöltek szakértelmét és teljesítményét, majd értékelésüket elküldik a Parlament elnökének. Negatív értékelések korábban már késztettek visszalépésre jelölteket. A Parlamentnek ezután szavaznia kell a Bizottság teljes összetételének, többek között a Bizottság elnökének, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a jóváhagyásáról.
A teljes Bizottságot – beleértve a Bizottság elnökét és a kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőt – a leadott szavazatok többségével, név szerinti szavazással választják meg. A szavazás előtt a Bizottság elnöke bemutatja a biztosi testület tagjait és programját.
Miután a Parlament jóváhagyta az elnök és a biztosok személyét, az Európai Tanács minősített többséggel hivatalosan kinevezi őket.
Ha a Bizottság megbízatása alatt lényeges változás következik be a biztosi feladatkörökben, megüresedett tisztséget kell betölteni, vagy új tagállam csatlakozása miatt újabb biztost kell kinevezni, akkor az érintett biztosjelöltek újra megjelennek az illetékes parlamenti bizottság előtt. (K. J.)
