Messzemenőkig igyekszik a kormány kedvében járni, és a földig gyalázza elődei munkáját pályázatában a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) vezetői posztjának várományosa - írja a hvg.hu. A lapnak sikerült megszereznie az ősmagyar koponyalékeléssel turnézó veterán kurultájosból a Természettudományi Múzeum leendő főigazgatójává avanzsáló Bernert Zsolt főigazgatói pályázatát. Azt írják, a néhány éve még csontkovácsként és életmód-tanácsadóként is dolgozó, az említett Kurultáj Magyar Törzsi Gyűlésen visszatérően szereplő és a 19. századi romantika türk-magyar álmait majd egy milliárdból kergető Magyarságkutató Intézetnél is felbukkanó Bernert már kétszer is kiállt a múzeum dolgozói elé, ám
Leendő beosztottjai állítólag a kormány akaratának puszta végrehajtóját látják benne, ám még ennél is borúsabb kép rajzolódik ki a pályázati anyagból: Bernert Zsolt nemcsak végrehajtó lesz, hanem már pályázatában is igyekezett saját ötletekkel a kormány kedvében járni. A múzeum egységes (fővárosi) elhelyezésének lehetőségéről, és az intézmény majd minden jelenlegi egységénél felveti a vidékre költözés-költöztetés észszerűségét. Emlékeztetőül: ezzel nem az a baj, hogy a "vidék" valahogy inherensen rosszabb lenne Budapestnél, hanem például hogy az ország közlekedési infrastruktúrája olyan lesújtó állapotban van, hogy ha mondjuk Pécsről kirándulna egy iskolai osztály a múzeum leendő debreceni helyére, az tömegközlekedéssel csak az útidőt nézve 12-20 óra. Továbbá, a múzeum lényegében az összes dolgozóját elveszti a költözéssel, ami katasztrofális következményekkel járhat a gyűjteményre nézve.
Bernert viszont "alapos megfontolás" tárgyává tenné például a múzeum két legnagyobb egysége: az állattár törzsgyűjtemény egyes részeinek és a teljes növénytárnak a vidéki elhelyezését. Egy meg nem nevezett egyetemvárosba telepítené az ásványtárat is, mondván, "a gyűjtemény összességében jelentős veszteség nélkül költöztethető". Debrecen mellett Miskolcra, Győrbe, Pécsre és Szegedre is vinne egy-egy töredéket az intézményből.
Saját szakterületén Bernert is látja azt a "budapesti koncentrálódást", ami mindenhol jelen van, csak a kormány mintha szándékosan nem akarna észrevenni. A leendő főigazgató a mindössze hatfős embertani tárat Bicskén, egy újonnan építendő, látványraktár, kiállítóhely és emlékhely funkciót is betöltő komplexumban helyezné el, hogy így - szavaival - "a világ legnagyobb és nemzeti szempontból összehasonlíthatatlan jelentőségű gyűjteménye" jöjjön létre. De ez még csak az első lépcsőfok: hosszabb távon ugyanis egy önálló Magyar Embertani Intézet és Múzeum kialakítását tervezi – vagyis
A 49 oldalas pályázatból Bernert később több mint nyolc oldalt és egy külön fejezetet ennek a területnek szentel. Ha mással nem, ezzel bizonyosan elnyerte a közel egymilliárdos büdzséjű Magyarságkutató Intézetet is létrehozó hobbitörténész, Kásler Miklós emberminiszter szimpátiáját, aki kiírta az MTM igazgatói pályázatát is.
Nem sok jóra számíthat ugyanakkor a zoológia, mely "gyűjteményének nagysága nem indokolja múzeumon belüli privilegizált helyzetét" Bernert szerint. Pályázatának pedig csaknem ötöde – nyolc és fél oldal – tisztán a mostani és a korábbi főigazgatók munkájának támadása. Főleg a "nemzeti értékek" melletti kiállást hiányolja, és bírálja a korábbi vezetést, amiért az a "mindennapi működés szintjén elsősorban a nemzetközi elvárásoknak, trendeknek próbált megfelelni".
De sokat elárul a leendő főigazgató hozzáállásáról az is, hogy átszabná még a múzeumi bolt és a büfé működését, illetve kínálatát is. A 2020–2024 közötti időszak a leendő főigazgató szerint összességében a múzeum eddigi teljes történetének kiemelkedően fontos szakasza lesz
