A nagy pártok erőteljesen gátolják Strasbourgban, hogy euroszkeptikus politikusok kerüljenek irányító tisztségekbe az Európai Parlamentben, épp ezért több bizottságban fel is függesztették a szavazást, hogy kigolyózzák a szélsőjobbos, illetve populista jelölteket. Az erőfeszítések természetesen feldühítették a másik oldalt és még az is lehetséges, hogy veszélybe kerül az egész csomag az EU következő vezetése ügyében. A Konzervatívok és Reformerek PiS-es frakcióvezetője máris jelezte, hogy kiállhatnak a terv mögül, miután Szydlo volt lengyel kormányfő nem lehetett a Foglalkoztatási Bizottság elnöke.
Az antidemokratikus erőknek 135 mandátumuk van, ám a másik félnek 519, és utóbbi tegnap meg is mutatta az erejét. Így megbuktatta a Mezőgazdasági Bizottság élére kiszemelt francia képviselőt és helyette egy néppárti jelöltet választott meg. Felsült egy másik francia is, aki a jogi ügyekkel foglalkozó testületet szerette volna vezetni. Szájer József hiába emlékeztette a tagokat a szóbeli megállapodásra és a szokásjogra. A többiek nem kívánták szerephez juttatni a Salvini-Le Pen-féle frakció emberét éppen abban a bizottságban, amely a mentelmi jog feloldásáról dönt.
Az EU-barát körök gyorsan a taccsvonalon kívülre tették a Fidesz megbízottait. A polgári szabadságjogokkal foglalkozó testületben kilőtték Hidvéghi Balázst, és a helyére a francia zöldet akarnak. Viszont Deutsch Tamás alelnökké léphetett elő a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban.
Közép-Európában mostanában az emberek tiltakoznak, illetve úgy voksolnak, mintha elegük volna a korrupt, demagóg tekintélyelvűek uralmából, és lehet, hogy a jelenség ragadós, azaz a hullám a populizmus ellen fordul. Ezt írja az előző, demokrata amerikai kormányzat egyik volt magas rangú külügyi tisztségviselője, aki Európa-szakértő. Jeffrey Stacey szerint váratlan fordulatot vesz a liberális nemzetközi rend, valamint a populista uszítók küzdelme. Mint írja, a jelek szerint a régió a liberális erők visszatérésének terepe lesz, miután legalább 10 országban szavazták ki a hatalomból a populistákat, tartottak nagy megmozdulásokat, illetve álltak ki határozottan Moszkva ellen.
A legérdekesebb a történetben Szlovákia, ahol minden előrejelzésre rácáfolva tavasszal egy kevésbé nagyhangú, nyugatos újonc foglalhatta el az államfői tisztséget. Lengyelországban többségében a liberális jelöltek nyerték meg az utóbbi időben a helyi választásokat. Bulgáriában visszakerült a kormány élére a NATO- és EU-barát Bojko Boriszov. Zuzana Caputová győzelem azután fellelkesítette az ellenzéket Csehországban is. Magyarország, Románia, Moldova és Grúzia szintén jelentős populista-ellenes megmozdulásokat élt át mostanában. A magyarok tavasszal nagy számban mentek ki az utcára, hogy tiltakozzanak Orbán Viktor ellen, akiről az a hír járja, hogy korrupt, rossz gazdálkodásával aláássa a demokráciát, azon kívül lecsap a sajtóra.
Nyugat-Európa sem teljesen mentes a liberális változásoktól, lásd Finnországot, Dániát, Svédországot. A spanyol szocialisták könnyedén lenyomták a populista riválist. Ausztriában jó esélyei vannak Alexander Kurznak, miután kidobta a koalícióból az FPÖ-t. Végül pedig a görögöknél leszerepelt a szélsőséges Arany Hajnal. A kérdés, mennyire bizonyul tartósnak ez az irányzat, de ezt majd az idő mutatja meg. Az biztos, hogy a demagógok általában gyengén teljesítenek, ha hatalomra kerülnek. Továbbá minél inkább csörteti a kardot Oroszország, annál kevésbé válnak túl populistává az olyan államok, mint Lengyelország. Végül pedig az előretörő liberális, zöld és más pártok határozottan populista-ellenes politikát kínálnak a földrészen. És az azért látszik, hogy a liberális nemzetközi rendet érték ugyan veszteségek, de nagymértékben mégis érintetlen maradt.
Az EU-nak továbbra is megvan a lehetősége, hogy legyűrje a tornyosuló kihívásokat, de a jelek szerint immár a politikai akarat is adott hozzá. Ezt írja a Blackrock, a világ legnagyobb vagyonkezelőjének egyik korifeusa, aki korábban a Valutaalapnál dolgozott. Isabelle Mateos y Lago úgy véli, hogy fordul a populista hullám, megáll a folyamat, mármint hogy Európában egyre rosszabbul mennek a dolgok. Az elmúlt hónapokban reményt adott a szlovák, a finn, a dán és a spanyol választások kimenetele. Görögországban kikapott a szélsőbalos Sziriza, a neonáci Arany Hajnal pedig kipenderült a parlamentből. Az olaszoknál az erőviszonyok módosulása folytán a populista koalíció békülékenyebb a pénzügypolitika kérdésében.
Európában feltartóztatták a populista nyomulást, ellenben előretörtek az uniópárti zöldek. Utána sikerült viszonylag gyorsan megtalálni az integráció új vezetését. Így most várhatóan tapasztalt, kifejezetten integrációbarát politikusok irányítják majd a Bizottságot, a Tanácsot, a közös külügyeket, de legfőbbképpen az EKB-t. De nagy gondot jelent továbbra is a gazdaság, továbbá, hogy az USA elfordul a kontinenstől, meg az is, hogy mi lesz Kínával a nemzetközi kereskedelemben. És akkor még ott van Boris Johnson, aki megállapodás nélküli Brexitet akar. De ha egységes, akkor Európa sokat el tud érni, legyen szó a klímaváltozásról vagy a nagy technológiai cégek megregulázásáról.
A tudósítás szerint az Orbán szoros szövetségesének számító Mészáros Lőrinc az egyik legnagyobb boltot üti nyélbe mostanság, amikor a résztulajdonában lévő 4iG megveszi a tízszer nagyobb T-Systemst a német Telekomtól, igaz egyelőre nem publikus, mennyiért. Hozzáteszi, hogy az egykori gázszerelő nagyokat kaszál az európai alapokból, illetve az állami szerződésekből, amelyek érintik szinte az összes ágazatot. Nem is titkolta, hogy felemelkedését a jó szerencsének és Orbán Viktornak köszönheti. De most már szinte nincs olyan terület, ahol ne volnának vállalkozásai: az építőiparban, az ingatlanpiacon, az idegenforgalomban, az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban, a bankszektorban, aminek eredményeként emelkedik a profit és a részvényár.
Az egész ügylet azért meglepő első ránézésre, mert a 4iG-nek tavaly 373 embere volt és éves bevétele 48 millió dollárt tett ki. A T-Systems eladásai ezzel szemben csaknem tízszer akkorák - 1600 alkalmazott közreműködésével. De hát a vevő már régóta mondogatja, hogy be akar törni a telekommunikáció területére. Az ellenzék ugyanakkor jó ideje azzal vádolja Mészárost, hogy az Orbán strómanja, ezt azonban a miniszterelnök tagadja.
A világörökséget veszélyezteti a Fertő-tónál a magyar idegenforgalom gigantikus terve, amely mögött hírek szerint Orbán Viktor családja áll. Pedig a kiszemelt rész Fertőrákosnál természetvédelmi terület. Tavaly ott égett le egy sor igen értékes, régi, vízre épült nádfedeles ház, ám az újjáépítést idáig nem engedélyezték a hatóságok – nem tudni, mi okból. Ausztria immár egy éve hivatalos úton sem kap tájékoztatást, pedig Burgenland attól fél, hogy veszélybe kerül a Fertő-Fertőzug Nemzeti Park világörökségi státusza. Ám nem valószínű, hogy a programot lefújják, mert amögött egyre másra felbukkan Orbán Ráhel neve. Ő és a férje állítólag benne van a fejlesztésben, mint szinte minden más projektben a magyar turizmuson belül. Csakhogy a következmények ezúttal a tóvidéken kívül az egész szomszédos osztrák tartományt is sújthatják.
Úgy tudni, hogy a beruházásra, jó 23 milliárd forintot irányoztak elő, amiből szabadidőpark épülne, stranddal, állatkerttel, kikötővel és 100 személyes szállodával. Ehhez több tucat fát vágnának ki és nádasokat irtanának ki, hatalmas földek megmozgatásával körítve. A munkák még nem indultak meg, pedig 2021 végére le kellene zárulniuk, de azért nemrégiben 118 hektár már átminősült építési területté. Így félő, hogy a magyar kormány kész helyzetet teremt. Burgenland hiába kérte, hogy készítsenek közös környezetvédelmi hatástanulmányt.
