A Magyar Nemzet (MN) június 26-i számából annyit biztosan megtudhattunk: szakszervezeti javaslatra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén napirendre került, hogy a jövőben ágazati szinten és önszabályozó módon rövidítsék a vasárnapi nyitva tartásukat a bolti kiskereskedők.
Erre vonatkozóan konkrét szakszervezeti igény is megfogalmazódott, de a vállalkozói oldal képviselői a VKF ülésén – értelemszerűen – konszenzuális alapon nem kötelezték el magukat a kidolgozatlan indítvány mellett. Gondolom, már csak azért sem, mert a kereskedelmi-vendéglátó főszezon beindulás előtt nem igazán időszerű a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és „anyaegyesülete”, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) kezdeményezése.
Önszabályozásról beszélnek az előterjesztők, amit meg kell előznie egy alapos, a lakosságot és a piacot reprezentatív módon vizsgáló felmérésnek. Az sajnos nem ismert, hogy ki a megrendelő, az sem, hogy ki végzi a felmérést, arról már nem is beszélve, hogy vajon ki fizeti a révészt. Pillanatnyilag nagy a homály, csak annyit lehet biztosan tudni, hogy a vállaltan a keresztény kultúrkör értékei mentén működő MOSZ (és tagszervezete) még mindig nem nyugszik bele, hogy a hétvégeken a vállalkozók továbbra is szabadon kereskedhessenek. Úgy tűnik, most más formában, de újra a tiltás-korlátozás érvényesítésével próbálkoznak – de hiszem, remélem, hogy ismét sikertelenül.
Egyébként mindig elégedettséggel tölt el (és most is pozitív fejleménynek tartom), hogy alkalmazottak és vállalkozók tízezreit érintő kérdésekben a szociális partnerek (munkaadók, munkavállalók) képviselői a kormány jelenlétében szakmai egyeztetéseket folytatnak. A mostani eset azért is lehet előremutató, mert a végrehajtó hatalom képviselője (Bodó Sándor államtitkár) – tanulva a kötelező boltzárlat kudarcából – megerősítette a korábbi kormányzati álláspontot, miszerint a kormánynak nincs jogalkotási szándéka a vasárnapi nyitva tartás kapcsán, az teljes mértékben a piacon és a lakosságon múlik.
Pontosítanunk kell, hogy a tervezett nyitva tartási önkorlátozás hatálya alá milyen típusú kereskedelmi vállalkozásokra és milyen körben terjedhet ki. A teljesség igénye nélkül:
- A 80 települési önkormányzat által létrehozott Balatoni Szövetség vajon miként vélekedik arról az elképzelésről, hogy az üdülőhelyeken a főszezonban vasárnapi nyitvatartási korlátozás érvényesüljön? Ugyanez a kérdés feltehető a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Duna-kanyar stb., de a főváros vonatkozásában is.
– Mi a követendő szabály abban az esetben, ha a bolti kiskereskedelmi egységben kizárólag családtagok (”papa, mama, gyerekek”) és társtulajdonosok dolgoznak? Rájuk is vonatkozhat a korlátozás? Vagy újra felmerülhet az alapterület alapján történő szelektálás nem túl eredeti ötlete?
– A Magyar Nemzet bizonytalan VKF tudósítása „áruházak vasárnapi nyitva tartásának rövidítéséről” szól. A kereskedelemről szóló – többször módosított – 2005. évi CLXIV. törvény bevezető részében 38 pontban a törvény értelmezését segítő alapfogalmakat definiál. A felsorolásból megtudhatjuk, hogy mi az árusító tér, mi a hipermarket, mi minősül kereskedelmi tevékenységnek, mit nevezünk üzletnek, piacnak, mozgóboltnak stb. Az „áruház” kifejezés a törvényi fogalomtárban nem szerepel, tehát az erre való utalás is zavaró lehet.
– A bevásárló központok működése és szerteágazó szolgáltatási tevékenysége sem könnyíti a helyzetet, és külön kell foglalkozni a repülőterek, kikötők, vasútállomások és benzinkutak vonzásában működő bolti kiskereskedelmi egységek önszabályozó, rövidített vasárnapi nyitva tartásával. Ja, és a virágboltokat, ajándéküzleteket és gyógyszertárakat se hagyjuk ki a felsorolásból. Egyáltalán: lehet, hogy több lesz a kivétel, mint az önkorlátozást vállalók száma?
– Azt is érdemes lenne tisztázni, hogy az esetleg megkötésre kerülő, a bolti nyitva tartást érintő önkorlátozó paktum előírásainak figyelmen kívül hagyása – jogi szabályozás hiányában - milyen következményekkel járhat? (A vasárnap késő esti nyitva tartókat sújtsa a dolgozó nép megvetése, és/vagy heti háromszor ellenőrizze a NAV illetve a fogyasztóvédelem?!)
Rövid jegyzetemben nem arról akartam meggyőzni az olvasót, hogy felesleges a rövidített vasárnapi nyitva tartásról konzultálni és a szakmai érveken nyugvó vitát lefolytatni. Viszont a korábbi boltzárlatot elrendelő és végül csúfosan elbukott 2014. évi CII. törvény negatív tapasztalatait érdemes lenne először higgadtan értékelni annak érdekében, hogy biztosan ne ismétlődjön meg egy, az üzleti világ és a lakosság érdekeit súlyosan sértő korábbi szabályozás „új köntösben” való megjelenése, érvényesülése. A walesi író, Ken Follett szerint: „Ha egy újabb hibát követünk el, abban sincs semmi kivetnivaló, de ugyanazt a hibát kétszer elkövetni ostobaság”.