Az UFO-magazin is megirigyelhette volna azt a nyilakozatot, amit Orbán Viktor adott a részben Habony Árpád érdekeltségébe tartozó V4NA nemzetközi hírügynökségnek, és amit az MTI is idézett.
Frans Timmermans (szociáldemokrata csúcsjelölt) brüsszeli visszautasításáról szólva, a miniszterelnök kifejtette: már az is elég indok hozzá, hogy Timmermans Soros György embere. De a V4-ek azért nem támogatják bizottsági elnöki jelölését, mert szerintük „egy ideológiai harcos és harcot folytat mindenki ellen, aki az ő gondolkodásától különböző módon látja a világot”.
Furcsa ezt pont Orbán Viktortól hallani, aki itthon gyakorlatilag harcot hirdetett a liberális demokrácia intézményrendszerei – a független bíróságok, kutatói hálózatok, jogvédő és civil szervezetek – ellen.
Ám ez még csak a bemelegítés a miniszterelnöktől.
Orbán ugyanis krimiszerűnek nevezte a rendkívüli EU-csúcs történéseit:
Mindez – azon túl, hogy az X-akták legvadabb összeesküvés-elméleteire hajaz – azért is meglepő, mert Orbán nemrég még levélben kérlelte Joseph Dault, az Európai Néppárt francia elnökét: ne támogassák Timmermanst. Így Orbán Viktor közvetve az EPP-csúcsjelölt Weber mellett érvelt, (akit amúgy alkalmatlannak tart a posztra).
A Fidesz elnöke úgy látja, hogy ha ez a „csoport” el tudja foglalni az Európai Bizottság elnöki székét, akkor hosszú éveken keresztül a Soros-féle NGO-kat onnan fogják finanszírozni, és ezzel megpróbálják majd átalakítani a közép-európai társadalmakat is, különösen a migráció kérdésében. Magyarán: visszatért az utóbbi hetekben a spájzban szögre akasztott bevándorlásellenes retorika, a sorosozás, NGO-zás kíséretében.
Orbán Viktor szerint az EPP vasárnap hozott két döntést, „amit a nemzetközi sajtó nem vett tudomásul vagy elrejtették előle”. Az első, hogy Frans Timmermans semmiképpen nem lehet az Európai Bizottság elnöke, a másik pedig, hogy az EPP-nek kell adnia a bizottság elnökét akkor is, ha ez azt jelenti, hogy Manfred Weber nem lesz az Európai Parlament (EP) elnöke.
A nyilatkozatban megkapja a magát Angela Merkel német kancellár, aki – mint Orbán mondja – nem vette tudomásul az EPP döntését, és továbbra is „egy olyan csomagot próbált összerakni a liberálisokkal és a szocialistákkal”, amely a házelnöki pozíciót Manfred Webernek juttatta volna és Frans Timmermansnak adta volna a bizottsági elnöki posztot.
A jó és rossz harcává leegyszerűsített politikai mérkőzésben természetesen megjelennek a fény küldöttei is: a miniszterelnök kiemelte, hogy Olaszország, a V4-ek és az Európai Néppárt döntése mellett kitartó néppárti miniszterelnökök viszont egységesen szembefordultak ezzel a „merkeli magatartással” és megakadályozták, hogy Timmermansból bizottsági elnököt csináljanak. A V4-ekről pedig azt mondta hogy „fantasztikus bravúrt hajtottak végre”, mert bár a négy ország vezetője négy különböző pártcsalád tagja, és mind a négy politikai csoport egymással vitában állt, a visegrádi négyek végig egységesek tudtak maradni.
És hogy a miniszterelnök milyen bizottsági elnököt kívánna az Uniónak? Olyat, aki „a kelet-nyugat együttműködés, a hídépítés és a kompromisszumépítés mestere” lenne. Hogy konkrétan kire gondolt, azt Orbán Viktor nem fejtette ki, talán szerénységből sem.
