Képzelje el, hogy arra ébred: felszólítják, csomagoljon és három napon belül hagyja el az otthonát. A kőbányai Szállás utca 7. szám alatti bérház lakóival pontosan ez történt idén januárban, miután felbontották a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től kapott levelet, amiben azt is közölték velük: lakásuk munkaterület lesz. A Zrt. által kirendelt szakértő ugyanis – szintén januárban – megállapította, hogy az épület tetőszerkezete életveszélyes.
A szebb napokat is látott bérház állami tulajdonban van, a tulajdonosi jogokat 2014-től az MNV Zrt. gyakorolja, előtte pedig a MÁV-é volt, vasutas dolgozók és családtagjaik lakták, illetve lakják, ma már csak heten.
– Én 42 évig dolgoztam a MÁV-nak, 2005-ben költöztem ide, határozatlan idejű szerződéssel – mesélte az egyik lakó, Kati. Nyugdíjazása előtt megállapodott munkaadójával, hogy élete végéig lakhat a Szállás utcai lakásban – amit egyébként saját költségén pofozott helyre, ő vezettette be a gázt, a vizet, építtetett fürdőhelyiséget is. Az MNV Zrt. felszólítására mégis megfelelő cserelakás biztosítása nélkül kellett volna elhagynia otthonát, a ház többi lakójával együtt. A felszólításnak nem tettek eleget, levélben és személyesen is megpróbálták felvenni a kapcsolatot a vagyonkezelővel, ám nem jártak sikerrel. Majd jött egy második levél, amiben már a rendőrség közbenjárásával fenyegették őket.
Ez sokkolta a lakókat, és úgy döntöttek, ügyvédhez fordulnak – hónapokkal később újabb levelet kaptak Zrt.-től, ám a helyzet megnyugtató rendezése helyett újabb problémás részletekre derült fény. Katival például azt közölték, hogy jelenleg nem tudnak számára megfelelő cserelakást biztosítani. De amennyiben rendelkeznek is másik lakással, nem tudják garantálni, hogy a mostani alapterületével, komfortfokozatával megegyező lesz, a bérleti díjat pedig kizárólag piaci alapon határozhatják meg.
Kiderült az is, hogy a lakások értékét növelő „beruházásokat” nem tudják figyelembe venni, mert azokhoz a bérház tulajdonosa nem járult hozzá. A lakók ügyvédje szerint ez elfogadhatatlan, ráadásul nem is igaz: a lakók saját költségén végzett komfortosítás a korábbi tulajdonos, vagyis a MÁV Zrt. hozzájárulásával történt, az erről szóló dokumentációk elérhetőek. Ám a legnagyobb meglepetést az okozta a lakóknak, hogy az MNV Zrt. kijelentette: ha az épületet gazdaságosan nem lehet felújítani, akkor el kell bontani. A lakók és az ügyvéd szerint ez törvénybe ütköző lenne, mert egy 2011-es önkormányzati rendelet szerint az ingatlan egyedileg védett épületnek minősül. Ezt nemrég maga az önkormányzat is megerősítette.
Valójában ő nem a társasházban, hanem a hozzá tartozó kisépületben lakik, hivatalosan nem bérlőként, hanem lakáshasználóként. Az MNV Zrt.-től áprilisban kapott felszólítást, amiben az állt: ebben a minőségben nem kötelesek az elhelyezésére. Ági néni 1972 júniusában költözött be, nyugdíjazásáig 37 évet húzott le MÁV dolgozóként. Egészségi állapota miatt kellet rokkantnyugdíjba vonulnia, ma már nagyon nehezen mozog, kisebb távolságokat tud csak segítség nélkül megtenni. Ő is saját pénzén tatarozta a kis épületet, a MÁV-val kötött megállapodása szerint pedig csak akkor köteles elhagyni az ingatlant, ha saját tulajdonú lakást szerzett.
– Az MNV Zrt. a jogszabály adta keretek között mindent megtett a helyzet megnyugtató rendezése érdekében – közölte megkeresésünkre az állami vagyonkezelő. Mint írták, a lakástörvény előírásai alapján együttműködési megállapodás megkötésére hívták fel a bérlőket. Már azt is vállalták volna, hogy közreműködnek az átmeneti cserelakás ingatlanpiacról történő megtalálása, kibérlése során, továbbá viselték volna a bérlők átköltözési és elhelyezési költségét. – A megállapodást azonban egyik bérlő sem volt hajlandó aláírni az általuk támasztott további igényekre hivatkozással.
A lakókat képviselő ügyvéd szerint a Zrt. által küldött dokumentumot nem lehet „megállapodásnak” nevezni, hiszen a két fél között nincs konszenzus, az okiratban a Társaság „egyoldalú akarata” került megszövegezésre. Garanciák sincsenek benne, a bérlőknek csak ígéretekkel kellene beérniük, pedig azt szeretnék: vagy biztosítsanak számukra megfelelő, végleges cserelakást, vagy a Zrt. vállaljon kötelezettséget arra, hogy a bérházat helyreállítja és nem rombolja le. A vagyonkezelő jelezte: az épület védettsége ügyében felveszik a kapcsolatot az önkormányzattal, továbbá kezdeményezik a lakások értékének ingatlanforgalmi szakértővel történő meghatározását.
Ha nem sikerül megegyezésre jutni, az ügy a bíróságon folytatódhat. Noha a bérházat életveszélyesnek minősítették, az ügyvéd szerint ennek elhárítása érdekében az MNV Zrt. még ideiglenes munkálatokat sem végzett. A lakók úgy tudják: az ingatlan közelében található üzem szemet vetett a területre. Érdeklődtünk az érintett vállalatnál, megkeresésünkre eddig nem válaszoltak.
