Antti Rinne kormányfő szerint a zéró károsanyag-kibocsátásra vonatkozó közös kötelezettségvállalást a múlt heti EU-csúcson megakadályozó Csehország, Lengyelország és Magyarország néhány hónap múlva megváltoztathatja a véleményét, és csatlakozhat a többi tagállamhoz.
A frissen hivatalba lépett politikus ezt a Helsinkiben tartott szerdai sajtótájékoztatóján fejtette ki, amelyen Brüsszelbe akkreditált újságírókat, köztük a Népszava tudósítóját tájékoztatta a stafétabotot Romániától átvevő Finnország EU-elnökségi programjáról, prioritásairól. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy Európa váljon az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem élharcosává.
Nem utasította el a hármak azon követelését sem, hogy az EU adjon pénzt a karbonsemlegességre való átállás költségeire.
“Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás, ami Európa és a világ előtt áll. Meg kell találnunk annak a módját, hogy az EU egységesen lépjen fel ellene” - hangsúlyozta.
Finnország a jogállam tiszteletben tartását is az egyik kiemelt EU-elnökségi céljának tartja. A miniszterelnök közölte: reményei szerint a következő hat hónapban sikerül kidolgozni és elfogadtatni egy olyan új szabályrendszert, amellyel hatékonyabban lehet védelmezni az uniós értékeket a tagállamokban. Antti Rinne azt is világossá tette, hogy soros EU-elnökként beható vitát fognak kezdeményezni a magyarországi helyzetről az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás keretében a kormányközi döntéshozó testületben, az EU Tanácsában.
A szóban forgó eljárást Magyarországgal szemben az Európai Parlament kezdeményezte, de a most záruló román elnökség alatt a Tanácsban vajmi kevés előrelépés történt a téma megvitatása terén.
A finn kormányfő megerősítette: kormánya hajlik arra, hogy a jogállamiságot lebontó országokat az uniós pénzek megvonásával büntessék.
Az északi ország elnökségi féléve alatt élesbe fordulnak a közösség 2020 utáni hosszabb távú, hét évre szóló keretköltségvetéséről szóló tárgyalások is.
Kérdésekre válaszolva a kormányfő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy az uniós állam-, illetve kormányfőknek sikerül-e közös jelölteket találniuk az EU-intézmények élére a vasárnap estére összehívott rendkívüli brüsszeli találkozón. Csak annyit jegyzett meg, hogy “lát lehetőséget” a megállapodásra.
