Az aktuális ellenfél Ausztrália volt, és a pazar kezdés a kellemesnél is kellemesebb meccset sejtetett. Az első két negyed álompólója a nagyszünetben 5-1-es magyar előnnyel ért véget, ami a belgrádi sorozat talán eddigi legszebb játékával párosult. Minden megmozdulás gólt ért, Campbell első találata úgy felpaprikázta a fiúkat, hogy rögtön egy ötössel csaptak vissza. A Jansik, Gór-Nagy, Báthori, Erdélyi, Pásztor alkotta ötösfogat minden szögből, közelről és távolról egyaránt betalált.
Az idilli helyzet elaltatta az éberséget, mert innentől más meccset játszott a válogatott. Az ausztrálok a harmadik negyed végére 7-5-re feljöttek, de akkor még vezettünk. A folytatás megfejtése nehéz ügy lesz, mert érthetetlen dolgok történtek: a védőmunka lanyha lett, sorra lemaradtak emberükről a magyarok, és 8-8-nál már egál volt az eredmény. Sőt, Campbell révén rémálomba fordult a meccs (8-9 oda), és két másodperccel a vége előtt is 9-10-re vezettek az ausztrálok. Pásztor keze és szíve a helyén volt, hatalmas góllal 10-10-re mentette a partit.
Jöhettek az ötösök, de ilyen előzmények után ebben sem volt sok köszönet. A hatodik párban pedig végleg eldőlt a meccs, miután Bátori lövését a kapufára tolta a kapus: Magyarország–Ausztrália 15-16, a válogatott az 5-8. helyért folytathatja szombaton. Ezzel az is eldőlt, hogy erről a tornáról biztos nem szerez olimpiai kvótát a válogatott, ami még pótolható, de egy lehetőséggel kevesebb maradt.
