„Rémülten jöttem haza Magyarországra: rádöbbentem, hogy néhány éven belül újra kell tanulnunk a teljes onkológiát” – fogalmazott az egyik onkológus a hétvégén Mátraházán, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság Update’19 továbbképző szimpóziumán. A szakorvos az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) június eleji világkongresszusáról hazatérve állapította meg, hogy alapvető változáson megy keresztül a daganatos betegségek kezelése.
Egyre több ráktípusban nyer létjogosultságot, hogy a betegek már a daganateltávolító műtét előtt kapjanak kemoterápiát vagy célzott onkológiai kezelést és ne csak utána. Ezek a kezelések javíthatják a műtét eredményességét, illetve mivel ekkor még a daganat a szervezetben van, a változásán keresztül lemérhető, hasznos lehet-e a terápia a kiújulás kockázatának csökkentése érdekében a műtét után is. Ez az emlőrákos vagy a fej-nyaki daganatos betegek egy részénél már évek óta bevált gyakorlat, az újabb nemzetközi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a hasnyálmirigyrákos, a vastagbélrákos és a melanomás betegek egy részénél is javíthatók az életkilátások a operáció előtt megkezdett onkológiai kezeléssel.
Amíg egyes területeken bővítenék, máshol szűkítenék a kemoterápiával kezelt betegek körét. A ráksejtek genetikájának egyre pontosabb feltérképezésével és a daganatos betegek sorsának hosszú távú követésével ugyanis azt is egyre pontosabban meg tudják határozni, hogy a sikeresen megműtött betegek közül kiknél lehet eltekinteni a kemoterápiától vagy kiknél lehet elegendő rövidebb ideig tartó, esetleg kevésbé agresszív onkológiai kezelés.
Alapvetően új koncepció a rákkutatásban, hogy amíg korábban az egyes daganattípusokra – emlőrákra, tüdőrákra, vastagbélrákra – kerestek gyógyszereket, addig ma már az új gyógyszerekkel a ráksejteken található génhibákat igyekeznek megcélozni, függetlenül attól, hogy az adott rák a gyomorban, a vesében vagy épp a húgyhólyagban alakult ki – mondta Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke. Már van is olyan hatóanyag, amelyet Amerikában mindenféle daganat kezelésére engedélyeztek, amennyiben a ráksejteken adott genetikai elváltozások kimutathatók. Egy daganatban olyan sokféle genetikai módosulás fordulhat elő, hogy egy-egy ilyen gyógyszer összességében a rákbetegeknek nagyon kis százalékánál lehet hatásos – náluk viszont korábban nem látott mértékben javíthatja az életkilátásokat – tette hozzá.
Teret nyer viszont a daganatok molekuláris genetikai vizsgálatát kínáló precíziós onkológia: egyre kevésbé a korábbi statisztikákon, egyre inkább személyre szabott jellemzőkön alapszik az onkológusok terápiás javaslata” – mondta Pajkos Gábor.
Az immunterápiák jelentős változásokat hoznak a magyar rákbetegek egyre nagyobb részének kezelésében is. Ezek nem közvetlenül a ráksejteket pusztítják el, mint a kemoterápiák vagy a célzott daganatellenes kezelések, hanem felszaporíthatják az adott ráksejteket felismerni és támadni képes immunsejteket, így a szervezet hatékonyabban küzdhet a daganattal. Az immunterápiák egyelőre a hazai betegek kis része számára hozhatnak eredményt, de ez az arány a jövőben várhatóan jelentősen nőhet – áll a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság közleményében.
