A második – régóta késlekedő – Csandrajáan-2 űrszondát július 15-én indítják – közölte sajtótájékoztatóján Kailaszavadivu Szivan, az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) igazgatója. A misszió csúcspontja szeptember 6-án vagy 7-én lesz, amikor az űrszonda leszáll a Hold árnyékos oldalán, „ott, ahol még senki más nem járt”. „Sok tudományos felfedezést várunk ettől a küldetéstől” – mondta Szivan.
Az űreszköznek a Hold felszínére juttatása az ISRO eddigi legbonyolultabb feladata – tette hozzá a szakember.
Űrhajós világűrbe juttatását 2021 decemberére tervezik, az előkészületek szintén folynak.
Az ISRO eredeti feladata az volt, hogy űrprogramjával javítsa az indiai állampolgárok biztonságát és életminőségét – mondta Szivan. A Nap kutatására hivatott Aditja L-1 missziót a tervek szerint 2020 első félévében indítják. A program keretében napkörüli pályára állítják a Felszabadítási Pont 1. nevű műholdat, amely a napkoronát tanulmányozza majd.
A Vénusz bolygó tanulmányozására tervezett küldetést várhatóan két vagy három éven belül indítják. „A Vénusz magas hőmérsékletű égitest, és sok misszió kudarcba fulladt, mi sikerre szeretnénk vinni a miénket” – mondta Szivan. Az űrhajó több mint 20 különböző berendezést szállít majd. A Hold kutatásához és az űrhajósok utazásához várhatóan az ISRO által kifejlesztett GSLV rakétákat használják.
India sikeresen hajtotta végre 2009-ben az első Hold-missziót, amikor saját űreszköz segítségével szondát állított Hold-körüli pályára. Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA eszköze erről a szerkezetről fedezett fel először vizet a Holdon. A Csandrajáan-2 programban indiai kutatóintézetek és több magáncég is részt vesz.
A küldetés költségeinek 60-80 százalékát a magánszektor viseli, az űrkutatási hivatal a költségeket mintegy 122 millió dollárra becsülte. Ha a Csandrajáan-2 misszió sikeres lesz, India csatlakozik a Hold felszínére embereket, illetve eszközöket eljuttató országok – az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – elit klubjához.
