Mind a lengyel PiS, mind Farage Brexit pártja azt közölte, hogy nem kíván csatlakozni a Salvini-féle EU-ellenes tömbhöz. Így a Liga vezére hiába próbálkozik, hogy rábeszélje a nacionalista erőket: tegyék félre a nézeteltéréseiket és hozzanak létre erős frakciót Strasbourgban. Varsóban az elutasítás Kaczynskitől jött, aki indoklásul azt hozta fel, hogy nem tud egyetérteni az olasz politikus, valamint Le Pen és a német AfD oroszbarát álláspontjával. Ezért a lengyel kormánypárt valószínűleg marad a jelenlegi, szintén euroszkeptikus képviselőcsoportban. Ugyanakkor Farage nem magyarázta meg, hogy miért marad távol az alakulóban lévő új frakciótól, bár a szigetországi törvényhozók elvileg csak az október végére tervezett Brexitig lesznek jelen az Európai Parlamentben. A tudósítás emlékeztet arra, hogy a múlt héten – Gulyás Gergelyen keresztül – a nacionalista Orbán Viktor is elhatárolódott Salvini elképzelésétől, mert szeretne a Néppártban maradni.
Orbán Viktor egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy kiterjessze befolyását az tudományos kutatásra, amivel ismét csak kihívja maga ellen az Európai Uniót. A törvényjavaslatot, amely megfosztaná kutató hálózatától az MTA-t, azután terjesztették be, hogy az EP-választás nem hozta meg a várt iránymódosítást az EU-ban a nacionalista erők számára. Azóta a magyar miniszterelnök több engedményt is tett a leginkább vitatott kérdésekben – legalábbis átmenetileg –, ami csökkentheti a brüsszeli megtorlás veszélyét. Ám közben más területeken folytatja a nyomulást hatalma további megszilárdítására. De visszalépett a közigazgatási bíróságok ügyében és Schmitt Mária immár nincs a Sorsok Házának felelősei között.
Viszont Gulyás Gergely a múlt héten bejelentette, hogy az alapvető irányt tekintve nem lesz semmiféle változás, vagyis a miniszterelnök továbbra is példátlan hatalommal rendelkezik. Így nem vizsgálja felül álláspontját a CEU kapcsán sem, vagyis egy tagállam az EU történetében először távozásra kényszerít egy egyetemet.
A magyar kormány pórázra akarja venni a Tudományos Akadémiát, a jobboldali-nemzeti hatalom fokozza erőfeszítéseit, hogy korlátozza a kutatás szabadságát. Már az Országgyűlés előtt van az indítvány, amely elvenné az MTA-tól a tekintélyes és független kutató intézeteket. A bírálók szerint a cél az, hogy hallgatásra bírják rá a hivatalos politikát bíráló tudósokat. Az Akadémia kiskorúsítását célzó tervek tiltakozásokat váltotta ki idehaza és külföldön is. A lap idézi Bullmant, a strasbourgi szociáldemokrata frakció német vezetőjét, aki a héten megdöbbenését fejezte ki, miután Orbán csapást kíván mérni a tudomány önállóságára és ezzel a demokráciára. Mint mondta, a hatalom nyilvánvalóan azon dolgozik, hogy tökéletes tekintélyuralmi rendszert hozzon létre.
A kommentár úgy látja, hogy az unió megnyeri a csatát a jogállami kihívások ügyében, és főként Timmermans határozott fellépése gátolja, hogy Magyarország, Lengyelország és Románia felszámolja a bíróságok függetlenségét. Pedig az igazságügy reformja döntő volna a három államban az illiberális rezsim megteremtéséhez. Az úttörő Orbán Viktor volt és a Bizottság hiába ért el kisebb módosításokat, a lényeg nem változott. Ez pedig felbátorította a kormányfőt, hogy újabb lépéseket tegyen a hatalmi ág függetlenségének korlátozására. Most pedig már odáig jutott, hogy közigazgatási bíróságokat akart felállítani a szakminiszter irányítása alatt. Varsó és Bukarest hasonló irányban haladt. A Bizottságot riadóztatta az összehangolt jogsértés a régióban. A testületnek ugyan nincs sok eszköz a kezében ilyen esetekre, ugyanakkor ha az Európai Bírósághoz fordul, az hosszas eljárást jelent. Közben az érintett országok taktikai visszavonulást rendelhetnek el, Orbán már tökélyre fejlesztette ennek technikáját.
Egy ideig úgy tűnt, hogy a Bizottság alelnöke, akinek orvosolnia kell a „jogállami válságot”, csak ostorozni képes a tekintélyelvű magyar és lengyel vezetést, ám Timmermans folyamatos kampányolásba kezdett és nem volt hajlandó semmiféle kompromisszumra. Hogy azután a brüsszeli pénzügyi támogatásokat valóban a demokratikus elvek betartásához kötik-e, az az újjáalakuló testület összetételétől függ. Meg hogy a tagállamok legalább kétharmada támogatja-e. A csúcsjelöltek azonban egytől egyik kitartanak a szankció mellett a keleti autokraták megregulázására. A nacionalista erők ugyanakkor nem elég erősek Strasbourgban, hogy megtorpedózzák a lépést. Látnivaló, hogy Timmermans keresztes hadjárata fura mód igencsak eredményes.
Orbán már meghátrált a közigazgatási bíróságok ügyében. Ha nem teszik ki a Néppártból, az segíthet elkerülni a magyar költségvetési katasztrófát. És itt nem a megszokott apró visszalépésről van szó, mert igazából azt jelenti, hogy legalább részben független marad az igazságszolgáltatás. Vagyis az EU apránként kerekedik felül. Timmermans még nem nyerte meg a háborút, de a lehető legközelebb került ahhoz és ez erős ajánlólevél a Bizottság elnöki tisztéért folyó versengésben.
A lap azt taglalja, vajon Csehországban is fenyeget-e a magyar út? Babis ugyanis idáig meggyőződéses európai volt, legalábbis szavakban, ám mivel egyre nagyobb nyomás alá kerül Brüsszel részéről, Orbánhoz hasonlóan ő is kiosztja az uniót. Tiltakozásul tízezrek vonultak az utcára. Ekkora tömeget legutóbb a rendszerváltáskor, a bársonyos forradalom idején lehetett látni Prágában. Most a miniszterelnök távozását követelik, ám az tagadja, hogy hűtlenül kezelt volna uniós pénzeket. Pedig a támogatások nem illették meg, cégei mégis nagy mértékben profitáltak azokból. Összesen kétmillió euróról van szó. A politikus a bírálatok hallatán hangot váltott, már Sorost is emlegeti. És ez meglepő, mert idáig azt hangoztatta, hogy nem kíván rátérni az orbáni irányvonalra.
A Bizottság nem végleges szakértői véleménye alátámasztja a visszaélés vádját. A jelentés jó 17 millió euró visszafizetését javasolja. Babis a parlamenti vitában azt állította, hogy itt a köztársaságot érte támadás az unió részéről, és hogy Brüsszel destabilizálni akarja az országot. Sőt, szerinte bizonyos bürokraták egész Közép-Európa ellen dolgoznak. Itt került a képbe Soros György. Prágai sajtókommentárok szerint a miniszterelnök ily módon egy szintre került Orbánnal, és úton van afelé, hogy belőle is EU-ellenes populista legyen. De keményen fogalmazott a koalíciós partner, szociáldemokrata külügyminiszter is. Viszont a kormányfő bázisa vidéken van és ott továbbra is erős a támogatottsága. Csakhogy a megmozdulások már más városokra is átterjedtek, sőt Prágában most már milliós demonstráció készül. Ugyanakkor egy esetleges idő előtti választás kimenetele kétes, mert a polgári pártok jelenleg gyengék.
Berlin Friedrichshain kerületében, a Szimpla nevű vendéglőben szoktak összegyűlni azok a bátor magyarok, akik nem kérnek Orbán rendszeréből. Céljuk az, hogy megmentsék a magyar demokráciát a tekintélyelvűségtől. Jelszavuk: minden lehetséges. Már egyesületet is alapítottak „Szabad Magyar Nagykövetség” néven, hogy hallassák a másik Magyarország hangját. Ugyanakkor az elnevezés kettős értelmet hordoz, mert a „Botschaft” nem csak diplomáciai képviseletet, hanem üzenetet is jelent, és éppen azt kívánják kifejezni ily módon, hogy az uniformizált magyar sajtóviszonyok közepette támogatni kívánják az ellenzéket és a civil társadalmat, hogy az ellen tudjon állni az autoriter nyomásnak. Egyben igyekeznek felvilágosítani a nyugati közvéleményt arról, igazából mi folyik Orbán uralma alatt.
Pénzt gyűjtenek civil szervezeteknek, sajtóközleményeket adnak ki és rendezvényeket tartanak. Reményt nyújt nekik, hogy a kormányellenes erők jól szerepeltek az EP-választáson. Egyébként a szerveződés két éve, a CEU melletti kiállásként jött létre. A tagok többsége diplomás, de nem hiszik, hogy minden magyart képviselnének azok közül, akik Németországban élnek. Viszont úgy gondolják, hogy Magyarországon szörnyű állapotok uralkodnak, az életszínvonalat, az oktatást, az egészségügyet és az infrastruktúrát tekintve. Hogy a kormány mégis ennyire népszerű, azt a korrupt függőségi viszonyoknak tulajdonítják. De az EU-t is okolják, hiszen az finanszírozza Orbán kleptokráciáját. Ily módon pedig stabilizálja a rendszert. Arra azonban nem számítanak, hogy az unió egyhamar hatékonyan fel tud lépni a jogállamért. Ezzel együtt azt hangoztatják: „Minden lehetséges!”
Soros György kapja idén a világhírű osztrák közgazdászról, Schumpeterről elnevezett díjat, mégpedig olyanok után, mint Helmul Kohl, Prodi volt bizottsági elnök, Ted Turner, a CNN alapítója, a Porsche elnöke, valamint Draghi, az Európai Központi Bank vezetője. Az indoklás szerint az elismerést azért ítélték oda neki, mert jelentős szerepet vállalt a szabadság és a tudomány támogatására. A kitüntetést jó két hét múlva a Schumpeter-társaság elnöke, az Osztrák Nemzeti Bank kormányzója adja majd át. A jelentés megemlíti, hogy Sorosból főleg Magyarországon az állam ellensége lett. Orbán Viktor kampányokat folytat ellene.
